Nem tartott sokáig a megkönnyebbülés Németországban, ahol pénteken az ifo adott némi okot a bizakodásra. A müncheni kutatóintézet új jelentése szerint novemberben zsinórban harmadszorra nőtt a bizalmi index a cégvezetők körében az előző hónapokhoz képest, amely annak köszönhető, hogy a megkérdezettek az üzleti helyszínt és a kilátásokat is jobbra értékelik a negyedik negyedévben. Az Ifo elnöke, Clemens Fuest szerint ez arra utal, hogy a gazdaság stabilizálódik, igaz, alacsony szinten, de így mégis lehet esély arra, hogy Németország elkerüli a recessziót. 

Az optimizmus viszont kérészéletűnek bizonyul, mivel azóta arról cikkeznek a sajtóban, hogy a héten kialakult költségvetési válság különösen nagy bizonytalanságot okoz. A költségvetési kiadásokat azután fagyasztották be, hogy az Alkotmánybíróság arról döntött: 60 milliárd eurót elvon az idei büdzséből, mert a szövetségi kormány 2021-ben alkotmányellenes módon utalta át a fel nem használt koronavírus-kölcsönöket a klímavédelmi alapba.

Kapcsolódó

Sok a kiadás, kevés a költés 

A Tagesschau szerint a közgazdászok egyhangúan arra számítanak, hogy idén összességében 0,4 százalékkal csökken a legnagyobb nyugati partnerünk gazdasága, míg a vezető kutatóintézetek közös diagnózisa szeptemberben azt prognosztizálta, hogy 2023-ra 0,6 százalékos mínusz várható.

A kilátások tehát nem túl bíztatók, főként, hogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal megerősítette: a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az ország teljesítménye. Rámutatnak, hogy hiába az adósságfék és a költségvetés befagyasztása: az államnak sok a kiadása, de a németek még kevesebbet költenek. Ráadásul, a Commerzbanknál például azt feltételezik, hogy jövőre a magánfogyasztás visszaesése miatt további zsugorodás lesz – a bank lényegesen pesszimistább, mint a közgazdászok és a szövetségi kormány.

Németország dolgai egyre nehezebbek – mondta Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza, aki szerint a visszaesés miatt sürgősen szükség van kormányzati ösztönzésre. Az új, megszorító intézkedések és a beruházások hiánya viszont valószínűleg tovább csökkenti a növekedés esélyeit.

Drágul a rezsi, mert vészhelyzetben a büdzsé

A Szövetségi Alkotmánybíróság költségvetési elvonása miatt a lakosság is szívhatja a fogát, mivel a német kormány úgy döntött, hogy az állami áram- és gázárfékeket az eddigi tervektől eltérően mégsem hosszabbítják meg 2024 márciusáig. A kedvezmények az év végén véget érnek – közölte Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter pénteken a Deutschlandfunkban, egyúttal nyitva hagyta a kérdést, hogy jövőre megszűnik-e a hálózati díjak csökkentése is.

A költségvetésben keletkezett, 60 milliárd eurós hiány miatt jelenleg óriási a pénzügyi káosz, amely miatt az energia-árplafonok eltörlése mellett a miniszter azt is bejelentette, hogy felfüggesztik az érvényes adósságféket. Ez azt jelenti, hogy nagy eséllyel újabb hitelhez folyamodik a kormány, de minimum a válság kezelésére már felhasznált pénzeszközöket átcsoportosítja, ehhez az idei évre pótköltségvetést kell készíteni.  

Követelik a magánrepülés betiltását az osztrákoknál

A Greenpeace legfrissebb elemzése szerint az osztrák állam évente mintegy 77 millió euró adóbevételtől esik el magánrepülőgépes üzleti utak miatt, amelyek ráadásul minden más közlekedési eszköznél jobban károsítják az éghajlatot, például egy vonatútnál ötvenszer nagyobb a kibocsátásuk. Ezért a szervezet a betiltást szorgalmazza – írja a Kronen Zeitung.

A magánrepülőgépek csak Bécs és Salzburg között évente körülbelül kétszázszor fordulnak meg, míg országos szinten tavaly összesen 40 700 utat jegyeztek – a magánrepülők csaknem 57 millió liter kerozint fogyasztottak. A magánrepülőgépes járatok utazási költségei 2022-ben mintegy 276 millió eurót tettek ki, óránként 2500 és 9500 euró közötti tarifával. Ezt útiköltségként lehet elszámolni.

Azok a cégek, amelyek rendkívül klímakárosító magánrepülőgépeket használnak az üzleti útjaikra, jutalomként adókedvezményeket kapnak. Az eszkalálódó klímaválság közepette ez egy botrány – mondta Jasmin Duregger, az ausztriai Greenpeace klíma- és energiaszakértője, aki felszólította Leonore Gewessler közlekedési minisztert, hogy az EU-szerte érvényes magánrepülőgép-tilalom mellett érvényesítsen országos tilalmat is. 

A Tesla ellen lázadnak a svédek

A skandinávoknak elegük van Elon Muskból és a módszereiből az északi Tesla-gyárakban: Svédországban több területen sztrájkra léptek a dolgozók, szolidaritásból az amerikai autógyártó alkalmazottaival, akiket az IF Metall szakszervezet képvisel – tudta meg az Exxpress.at.

A szakszervezet elérte, hogy a Teslának kollektív szerződést kell kötnie a gyár munkásaival, ám arra a multimilliárdos nem hajlandó.

Letarolja a piacot a Magyarországgal kacsingató Tesla-verő cég

A BYD kínai járműgyártó az idén októberben 301 833 új energiával hajtott személyautót értékesített világszerte, ez 38,4 százalékos növekedés 2022 októberéhez viszonyítva, egyben eladási rekord már a hatodik egymást követő hónapban – közölte a BYD magyarországi PR-cége. Bővebben>>>

Ezért más szakszervezetek is az autógyári munkások mellé álltak a tiltakozó munkabeszüntetésben: a villanyszerelők már nem javítják a Tesla töltőállomásait, a takarítónők nem takarítanak bemutatótermeket, négy kikötőben pedig blokkolják a Tesla járművek berakodását. Még a szemétszállító vállalat dolgozói sem hajlandók rendet tartani a gyár környékén, sőt, a Svéd Posta is csatlakozott a sztrájkhoz: nem hajlandók kiszállítani az új autók rendszámát.

Az IF Metall sztrájkfelhívására október végén a Tesla tíz svédországi szervizműhelyében körülbelül 130 alkalmazott állt le a munkával, őket követte mostanáig több száz, másik területen lévő munkavállaló.