Csütörtökön bizalmatlansági szavazást tartanak Ursula von der Leyen ellen az Európai Parlamentben, mert néhány képviselő a „Pfizergate”-ként elhíresült ügy kapcsán átláthatósági problémákra hívta fel a figyelmet. 

Ez az első bizalmatlansági indítvány az Európai Parlamentben több mint egy évtizede. A létrejöttéhez szükséges 72 aláírást beadták, és szerdán szavaznak is róla.

Miért került célkeresztbe von der Leyen?

A vádak főleg a következő pontok körül forognak:

  • von der Leyen nem hozta nyilvánosságra a Pfizer vezérével, Albert Bourlával váltott SMS-üzeneteit, amikor az EU a Covid-vakcinák beszerzéséről tárgyalt
  • több képviselő szerint a döntéshozatali folyamatok központosítása, az uniós régiós és védelmi alapok kezelések módja, valamint állítólagos beavatkozások nemzeti választásokba is aláássák az átláthatóságot és elszámoltathatóságot.
  • a szavazást kezdeményező szélsőjobboldali román (MEP), Gheorghe Piperea álláspontja szerint von der Leyen nem alkalmas az EU vezetésére.

Az indítvány okai között szerepelnek tehát az átláthatósági aggályok, a döntési centralizáció és a demokratikus eljárások hiányosságai. Az esemény ugyan valószínűleg nem eredményez leváltást, de erőteljes figyelmeztetésként szolgál von der Leyen számára belülről és az EU-n belüli szövetségesei körében.

Pontosan mi az a Pfizer-gate?

2021-ben a New York Times felfedte, hogy von der Leyen és Bourla – a Pfizer első embere – hónapokon át SMS-ben egyeztettek egy nagy volumenű vakcinaszállításról.

Az Európai Bizottság nem tette elérhetővé ezeket az üzeneteket, amikor újságírók és EP-képviselők információszabadsági kérés keretében kikérték, márpedig az európai ombudsman szerint ez sérti az átláthatóság követelményeit.

Az Európai Számvevőszék is bírálta az ügyletet, mondván, nem készült megfelelő dokumentáció az 1,8 milliárd dózist érintő szerződésről. A szerződés pénzügyi volumene hatalmas volt (több tízmilliárd euró), mégis kevés hivatalos nyom van a tárgyalásokról, így 2023-ban az Európai Ügyészség is vizsgálatot indított a vakcinabeszerzések ügyében.

A felháborodásnak az volt az oka, hogy miközben az EU tagállamai súlyos pénzügyi és társadalmi terheket viseltek a járvány idején, a legnagyobb közegészségügyi üzlet lebonyolítása átláthatatlan módon történt.

A mostani bizalmatlansági indítvány is erre az ügyre hivatkozik, és azzal vádolja von der Leyent, hogy megsértette az uniós intézmények működésének átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

gzk
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Ursula von der Leyen nem cáfolta az SMS-ek létét, de azt állítja, hogy a kommunikáció nem tartalmazott érdemi szerződéses részleteket. Az üzeneteket állítólag nem őrizték meg hivatalos formában, így azok nem részei az archívumnak – ez váltotta ki a legnagyobb tiltakozást.

Mi kell ahhoz, hogy leváltsák?

Az indítvány sikeres elfogadásához két feltételnek kell teljesülnie: a leadott szavazatok kétharmada, valamint egyúttal a képviselők abszolút többsége az indítványt kell, hogy támogassa. Tekintettel arra hogy az Európai Bizottság tagjai egyénileg nem, csak testületileg tartoznak felelősséggel az Európai Parlamentnek, egy eredményes szavazást követően a Bizottság egészének kell lemondania, a megszokott eljárásrend szerint megválasztott új EB pedig az öt éves ciklus fennmaradó részében látja el feladatát – írja elemzésében Kalas Vivien, az NKE kutatója. 

Tehát

a mostani indítványhoz legalább 361 igen szavazat szükséges, ráadásul a kétharmados szabály is érvényesül, vagyis nem elég a többség – nagyon széles egyetértés kellene hozzá.

Márpedig több nagy frakció, köztük a Néppárt, a liberálisok és a szociáldemokraták egyértelműen jelezték, hogy nem támogatják a kezdeményezést. Úgy tűnik tehát, hogy Ursula von der Leyen bizottsága túléli a csütörtöki próbát – még ha a politikai figyelmeztetés egyértelmű is.

Mikor volt ilyen utoljára?

Legutóbb 2014-ben fordult elő, hogy az Európai Parlament bizalmatlansági indítványról szavazott az Európai Bizottság ellen – akkor éppen a frissen hivatalba lépett Juncker-bizottság került célkeresztbe. Az apropót a LuxLeaks néven elhíresült botrány szolgáltatta: kiderült, hogy Luxemburg – Juncker korábbi kormányfősége és pénzügyminisztersége idején – előnyös adómegállapodásokat kötött több multinacionális vállalattal. Bár az ügy nagy port kavart, a parlamenti szavazáson mindössze 101 képviselő támogatta az indítványt a 751-ből, így a bizottság maradhatott hivatalban.

Mi a magyar kormány álláspontja?

Szijjártó Péter példa nélküli átláthatóságot vár el: a külügyminiszter szerint von der Leyennek és az Európai Bizottságnak kötelezően nyilvánosságra kell hoznia minden SMS- és kommunikációs anyagot, amelyet a Pfizer vezérigazgatójával folytatott a vakcinabeszerzések során.

A magyar kormány szerint a Pfizer-rel kötött több milliárd eurós szerződés – túlzott mennyiség, irreálisan magas ár, illetve a tagállamok egészségügyi rendszerének túlterhelése miatt – komoly korrupciós kockázatot jelent.

A Fidesz-KDNP kritikájához a Mi Hazánk frakció is csatlakozott, követelve az SMS-ek kötelező nyilvánosságra hozatalát és az EB elszámoltathatóságát

Orbán Viktor szerdai Facebook-bejegyzésében kiemelte, holnap „balhés napra” számítanak az Európai Parlamentben, hiszen arról szavaznak a képviselők, hogy Ursula von der Leyen maradjon-e a brüsszeli bürokrácia élén. 

A miniszterelnök hozzátette, az elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki a szavazást, azonban ez szerinte még csak a jéghegy csúcsa.

Kapcsolódó