Meglehetősen kínos, elterjedt jelenségre hívta fel a figyelmet szombaton a Welt: több tartományban intenzíven vizsgálódnak a bevándorlási hatóságok Németországban amiatt, hogy az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása óta több száz olyan, ukrán-magyar kettős állampolgárságú menekült is érkezett hozzájuk, akik jogosulatlanul tartanak igényt a státusszal járó védelemre, és az ezzel járó, nagy összegű szociális ellátásokra.

Magyarul mondták: „szörnyű az anyagi helyzetük”

A napilap beszámolója szerint először 2022/23 telén figyelt fel a baden-württembergi bevándorlási hivatal arra, hogy a hullámokban érkező ukrán háborús menekültek között voltak olyanok is, akik egyáltalán nem tudtak ukránul kommunikálni.

Idéznek egy kormányzati körlevelet, amelyben a hatóság embere úgy fogalmaz: feltűnő volt, hogy ezek a menekültek gyakran szinte kizárólag magyarul beszélnek, vagy magyar tolmácsot kérnek.

A velük készült interjúkban néhány menedékkérő ráadásul közölte, hogy „anyagi helyzetük Magyarországon szörnyű volt”, és mint kiderült, kettős állampolgárok, ukrán és magyar útlevéllel rendelkeznek.

Menekültnek adták ki magukat Németországban, azzal a kilátással, hogy szociális juttatásokban részesülnek – állapítja meg a Welt cikke.

Futnak a pénzük után a hatóságok

Ezek az esetek nem voltak elszigeteltek, mivel más államokból is hasonló tapasztalatokat jeleztek – 2023 májusa és 2025 októbere között a hatóságok 9640 gyanús esetet jelentettek a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnak (BAMF), ezek közül több mint ezeregyszázat az idei évben.

Csak az elmúlt négy hétben további 141 esetet regisztráltak Baden-Württembergben, Bajorországban és Észak-Rajna-Vesztfáliában.

A hatósági vizsgálatok folyamatosak, de nem minden esetben tudják igazolni a gyanút, hogy az érintettek magyar állampolgársággal is rendelkeznek. Például a BAMF adatai szerint eddig közel hatszáz emberről derült ki teljes bizonyossággal, hogy kettős állampolgárok.

EU-s állampolgárként viszont a magyarok nem jogosultak ideiglenes védelemre, különösen nem az ukrán háborús menekülteknek járó ellátásokra – idézik a bajor belügyminisztérium nyilatkozata alapján.

Egy, a lapnak nyilatkozó tisztviselő szerint pedig valószínű, hogy a jelenség részben a szociális segélyekkel kapcsolatos csalásról szól.

Nem fogadták őket szívesen, ezért tovább álltak

A baden-württembergi belügyminisztérium szerint az érintettek közül sokan az ukrán-magyar határvidékről származnak és gyakran roma etnikai származásúak, akik a háború előtt Ukrajnában éltek – kettős állampolgársággal, az orosz támadás után azonban nem menekültek Magyarországra.

Kárpátalja nyugat-ukrajnai régiójában él egy magyarul beszélő kisebbség, amely túlnyomórészt magyarokból áll, de néhány roma is van közöttük – idézi a Welt Balogh Pétert, a Regionális Kutatások Intézetének kutatóját, aki az ELTE humánföldrajz adjunktusa.

Rámutatott: 2010 óta ezek az emberek viszonylag könnyen megszerezhették a magyar állampolgárságot, ami Orbán Viktor kormányának egy olyan projektje volt, amely választási célokat is szolgált – mondta.

Néhányan éltek a lehetőséggel, és magyar állampolgárok is lettek a jobb munka- és oktatási lehetőségek reményében, a háború kitörése után azonban nem mindenkit fogadtak szívesen a magyar területeken.

Míg a magyarok számára a beilleszkedés többnyire problémamentes volt Magyarországon, a romák közül sokan diszkriminációt tapasztaltak, és többen tovább vándoroltak Nyugat-Európába egy barátságosabb fogadtatás reményében.

A rendszer rozoga, így rengetegen eltűnnek

A német szövetségi belügyminisztérium 2023 őszén kérte fel a tartományokat, hogy jelentsék az összes gyanús ügyet, mivel a kettős állampolgárok nem élhetnek a német vendégszeretettel, csak a kizárólag harmadik országbeliek – ez esetben az ukránok.

Azóta a központi menekültügyi hivatal továbbítja a kétes eseteket a magyar és ukrán illetékes hatóságokhoz: akikről a magyar állampolgárság bebizonyosodik, azoknak el kell hagyniuk Németországot, kivéve, ha van munkájuk, vagy nem tudják eltartani magukat.

A gyakorlatban azonban az érintettek távozását szinte lehetetlen ellenőrizni, a deportálásokról pedig semmit nem lehet tudni – derül ki a cikkből, amely megállapítja, hogy vannak, akik önként visszatérnek, mások folytatják az útjukat nyugatabbra, vagy egyszerűen eltűnnek a látókörből.