A háború történetének legnagyobb légicsapása érte Ukrajnát: lángokban állt a kormányépület
Az ukrán hatóságok azzal vádolják Oroszországot, hogy megtámadta a kijevi kormány épületét, és felszólították a Nyugatot, hogy fokozza a nyomást Moszkvára. Ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium illetékesei katonai-ipari létesítmények elleni csapásról számoltak be és leszögezték, hogy az ukrán fővárosban más objektumot nem vettek célba.
Oroszország a háború eddigi legnagyobb légitámadását indította Ukrajna ellen szombatról vasárnapra virradó éjszaka, aminek eredményeként kigyulladt a központi kijevi kormányzati épület és legalább négy ember, köztük egy csecsemő életét vesztette – számolt be a Reuters.
Szemtanúk az ügynökségnek elmondták, hogy szombaton napkelte után közvetlenül sűrű füst szállt fel a történelmi Pecserszkij negyedben található fő kormányzati épület legfelső emeletéről, amely lángokban állt. A tűz a Miniszterelnöki Hivatal és a Minisztertanács ülésterme feletti szinten ütött ki.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök Oroszországot tette felelőssé az incidensért, mondván, hogy Moszkva megtámadta a kabinetépületet. Azt nyilatkozta,
a háborúban ez volt az első alkalom, hogy találat érte Kijev fő kormányzati épületét, ami szimbolikus csapás a város egy jól védett részére.
Felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy a történtekre válaszul vezessenek be új korlátozásokat Oroszországgal szemben , elsősorban az „orosz olajjal és gázzal szemben”, és szállítsanak fegyvereket Kijevnek.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a tűz „egy pilóta nélküli repülőgép valószínűsíthető lelövése következtében” keletkezett.
Volodimir Zelenszkij elnök a támadást követően közölte, hogy a drón- és rakétatűz négy ember halálát követelte, és károkat okozott az ország északi, déli és keleti részén, többek között Zaporizzsja, Krivij Rih és Odessza városaiban, valamint a Szumi és Csernyihiv megyékben.
„Az ilyen gyilkosságok most, amikor a valódi diplomácia már régen elkezdődhetett volna, szándékos bűncselekmények és a háború elhúzása” – hangsúlyozta Zelenszkij az X-en közzétett bejegyzésében, amelyben újabb felhívást intézett a szövetségesekhez az ukrán légvédelem megerősítésére.
Kijev európai szövetségesei elítélték a támadást, és megerősítették, hogy politikailag és katonailag is Ukrajna mellett állnak. A konkrét segítségnyújtási formákról, beleértve a nemzetközi katonák helyszíni állomásoztatásának lehetőségét is, még folynak a tárgyalások.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete szintén reagált a történtekre és úgy nyilatkozott, hogy az orosz támadás a konfliktus eszkalációjának tűnik.
„A támadás nem annak a jele volt, hogy Oroszország diplomáciai úton véget akar vetni ennek a háborúnak” – írta Kellogg az X-en.
Donald Trump amerikai elnök pedig a támadást követően vasárnap kijelentette, hogy készen áll az Oroszország elleni szankciók második szakaszába lépni.
Moszkva tagad
Az orosz védelmi minisztérium illetékesei mindeközben cáfolták, hogy támadást indítottak volna az ukrán kormány épülete ellen. Kijelentették, hogy katonai-ipari létesítményeket vettek célba: egy kijevi ipari vállalatot és egy logisztikai bázist.
„A támadási célpontokat elérték, minden kijelölt objektumot eltaláltak. Kijev határain belül más objektumok ellen nem hajtottak végre csapásokat”