Akkor is utazunk, ha fenyeget a háború, ebben a mesterséges intelligencia irányít

Leküzdve a járványválságot, idén újra rekordokat dönt a turizmus: világszerte több mint másfél milliárdan kelnek útra – a növekedés az előző évekhez képest minden mutató alapján egyértelmű, ami a globális gazdaságot is felfelé húzza.

Az utazási szektor teljes gazdasági hatása 2025-re várhatóan 11,7 billió dollár lesz, ez a világ GDP-jének több mint 11 százalékát teszi ki, és mintegy 371 millió munkahelyet támogat.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

De a turizmus már nemcsak gazdasági ágazat, hanem identitást, társadalmi élményeket és globális párbeszédet közvetítő élményterület, ahol a világ újra értelmezi önmagát – fogalmazott az Economxnak adott interjúban a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Rasztovits Dávid beszélt többek között a magyar piacnak is irányadó új, nemzetközi trendekről, a generációs elvárásokról, a mesterséges intelligenciáról, és a népszerű üdülőhelyeken egyre terjedő tiltakozásról a túlturizmus ellen.

A háborús helyzetről pedig elmondta, hogy miközben új aranykor felé robog a turizmus, rendkívül „térképérzékeny” lett, és a közvetlen veszélyeztetett térségeken túl globálisan is beleremeg a bizonytalanságba.

Ezért ma már az a legvonzóbb úti cél, ahol 

a biztonság garantált, és az országimázs is a tervezhetőségre alapozza a versenyképességet.

A hűvösebb helyek és az értékek vonzzák a mai utazót

A fenntarthatóság, a helyi gazdaság támogatása, az ökotudatos vendéglátás már nem mellékes, hanem döntő tényező az úti cél választásakor, ahol a mélyebb élmények motiválják. Ez a generációváltással is erősödik: a Z generációs fiatalok hajlandók többet fizetni olyan szolgáltatásért, amely értékvezérelt élményt nyújt, míg a baby boomerekre ez kevésbé jellemző – kezdte Rasztovits Dávid.

A nemzetközi turisztikai szakértő új fogalmat említett a globális trendekből: ez pedig az „élményintelligencia”. Ez az a képesség, amellyel az utazó az inspirációt, a döntést és az élményfeldolgozást tudatosan kezeli, és befolyásolja az etika, a közösségi hatás ereje is.

A „coolcations” trend – a hűvösebb úti célok népszerűsége – is ezt mutatja. Nem divat, hanem következmény: a klímaváltozás, a komfortkeresés és az egyediség iránti igény együtt formálja az új turisztikai logikát – mutatott rá.

Berobbant és már irányít a mesterséges intelligencia

Kifejtette: a technológiai fejlődést nem kerülheti el az élményektől lüktető turizmus sem, sőt, a mesterséges intelligencia radikálisan rátelepszik, de ez inkább előny.

Az AI ma már nemcsak a keresést, a szervezést, a foglalást segíti, hanem inspirációs partner lett: segít felfedezni. Ezért a következő szint a személyre szabott élménygörbe – amikor a rendszer a felhasználó igényei, mentális állapota és preferenciái szerint javasol aktivitást, útvonalat, gasztronómiát – vetítette előre.

Sőt, felmérések szerint az utazók több mint háromnegyede ma már jobban bízik olyan márkákban, amelyek átláthatók, intelligensek, és nem manipulálják az árakat.

Az MI ebben nem csak eszköz, hanem reputációs tőke

– jegyezte meg.

Tüntetnek a turisták ellen – kezelhető az indulat?

Annak kapcsán, hogy egyre több, népszerű mediterrán nyaralóhelyen látványos tüntetésekkel igyekeznek távol tartani a tömegturistákat a helyiek, Rasztovits Dávid közölte: pedig teljes mértékben kezelhető lenne az overtourism, ami nem „utazásszám-probléma”, hanem térbeli és időbeli eloszlási zavar.

Erre a nemzetközi turizmusszervezet, a WTTC hatpontos javaslata is világos kereteket szab: dinamikus árszabályozás, a látogatószámok irányítása okoseszközökkel, a szezonidőszakok bővítése szükséges.

Intelligens menedzsmenttel és digitális térképezéssel a tömegek szétoszthatók. Nem kevesebb vendégre van szükség ezekben a térségekben, hanem jobban elosztott élményekre – állapította meg.

A turizmus nem lehet öncélú, hiszen nemzeti önbizalmat termel

Magyarország a globális térképen nem áll rosszul: a potenciálunk kiváló, de a kihasználtság még nem teljes – folytatta.

Budapest például regionális szinten is prémium pozícióban van, de szerinte a vidéki Magyarország éppúgy lehetne kiemelkedő célpiac, ha megfelelő digitális történetmesélés és elérhetőség társulna hozzá.

Az „együtt mozduló” desztinációs ökoszisztémák ideje jön: ahol nemcsak a város, hanem a helyi termelő, túravezető és a látnivaló is ugyanazt az élményt erősíti – adatvezérelt módon. Ugyanis,

a jövő vendége nem a marketingre, hanem az élmények harmóniájára figyel

– fogalmazott.

Kiemelte: a jól működő turizmus képes stabilizálni egy országot –

nemcsak bevételt, hanem nemzeti önbizalmat is termel.

Példaként említette Szaúd-Arábiát, Dél-Koreát, Szingapúrt – ezek az országok már nem utasokat fogadnak, hanem jövőképet exportálnak.

A turizmus nem lehet öncélú gazdasági szektor, hiszen stratégiai eszköz

– országmárka, gazdaságfejlesztés, diplomácia, oktatás, befektetés, közös öntudat mind összefonódik benne – jegyezte meg.