Az utóbbi években a Covid-19, az energiaválság és a felgyorsult digitalizáció hatására számos változás történt az egészségügyben. A legsürgetőbb probléma az egyre növekvő munkaerőhiány. Az Európai Bizottság 2021-es jelentése szerint európai szinten a magyar egészségügy az egyik leginkább létszámhiányos, mind az ápolók, mind az orvosok száma alacsony ezer főre vetítve.

Szakemberek szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia használata egyre jelentősebb, de a munkaerőhiányra nem nyújt megoldást, hiszen az intuíciót, a közvetlen orvos-beteg kapcsolatok szerepét nem képes kiváltani.

Egyre többen járnak magánorvoshoz

Tíz év alatt megduplázódott a magánegészségügyi szolgáltatások finanszírozása. 2022-ben már 22 milliárd forintot fizettek magánellátásra az egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai, míg 2021-ben 19 milliárd forintot, 2012-2015 közötti időszakban 10-11 milliárd forintot fizettek ki valamilyen magánegészségügyi szolgáltatásért - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből.

A pénztárakon keresztül a szolgáltatási kifizetések 5,5 milliárd forinttal nőttek, összesen 65 milliárd forintot fizettek ki a tagok tavaly, egy évvel korábban 59,5 milliárd forintot.

Erre költötték a legtöbbet:

  • 40 százalékuk gyógyszert, speciális tápszert, vitaminkészítmények vett;
  • 34,7 százalékos részaránnyal az egészségügyi szolgáltatást finanszíroztak, fogászati kezelést vagy a CT-t esetleg MR-vizsgálatot;
  • 15,7 százalékuk gyógyászati segédeszközt vásárolt.

A Prémium Egészségpénztár adatai szerint is 2022-ben minden ötödik szakorvosi vizit magánegészségügyi ellátónál zajlott. Ez még inkább indokolttá teszi, hogy a magán és az állami egészségügy között biztosítva legyen a szabályozott átjárás.

Ennek jelenleg pont az ellenkezője történik, mivel a CT- és az MR-vizsgálatokat államosítják. Egy újonnan elfogadott törvény szerint az állami kórházakban 2024 novemberétől már csak olyan képalkotó diagnosztikai eszközzel vizsgálhatnak tb-finanszírozott beteget, ami az állam tulajdonában van. Ez a Magyar Orvosi Kamara szerint veszélyes döntés, mert a betegeket a magánellátásba terelik még inkább.

A magánegészségügyi piacon egyre több az új belépő, sorra nyílnak a magánrendelők, miközben az orvosok és az asszisztensek hiánya miatt nincs elég munkaerő ezek feltöltésére. A KSH 2021-es adatai szerint az egészségügyi dolgozói létszám szükséges mennyisége csupán 96  százalékban volt betöltve. Az ápolói pozíciók estén ez az arány 97 százalék, míg az orvosi szakmában 96 százalékos. 

Az energiaválság begyűrűzött a magánegészségügybe is, de az állami szektort jobban érinti, mert ott az energiára fordított kiadást a bevételi oldalon nem tudják kompenzálni, mondta Babai László, a Prima Medica Egészségközpontok alapító igazgatója. A magánegészségügy a megnövekedett árakat jellemzően a betegekre tudja terhelni.

A magánszektorban a humánerőforrást érintő változások nagyobb problémát okoznak az energiánál.

A mostani asszisztensi béremelés önmagában 15-20 százalékos díjemelést von maga után a szakmai színvonal megtartása mellett, míg az energia maximum 4-5 százalékos emelést jelentett.

A technológiai újítások és a mesterséges intelligencia az egészségügyben is egyre fontosabb szerepet játszik. A folyamatokban és ellátásban egyre jelentősebb a sablonosítás, számos szolgáltató a kevesebb humán erőforrás és rutinosítás által szeretné csökkenteni a költségeket. Erre valóban szükség van, de az emberi oldalt nem lehet gépekkel kiváltani. Az egészségügyi ellátás elsősorban mindig is személyes alapú volt és ez a jövőben sem fog megváltozni – tette hozzá a szakember.

Terjed az öndiagnosztika

A betegek elvárásai folyamatosan változnak, míg korábban a bővebb magyarázat és odafigyelés volt a legfontosabb, addig ma az állami egészségügy kiegészítése és az ellátáshoz való hozzáférés került előtérbe. Megemelkedett a második, harmadik, sokadik szakvélemény kérése, valamint itthon és globálisan is az öndiagnózisok felállításának elterjedése. Az emberek az okoseszközök által egyre több saját adatot gyűjtenek és így állapotukról több információval rendelkeznek, amely nagyobb bevonódást eredményez.

A Semmelweis Egyetem 2022-es felmérése szerint Magyarországon a betegek majdnem 75 százaléka gondolja úgy, hogy a digitális eszközök használata javítja az ellátás hatékonyságát.

 

Ezek használatának számos előnye van, azonban az internetes öndiagnózisok sokszor tévesek és így a betegek egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

Már előre elkérik a lefoglalt szakvizsgálat árát

A digitális technológia fejlődésével egyre inkább előtérbe kerül az online bejelentkezés és a telemedicina alkalmazása az egészségügyi szférában.

A bejelentkezések mintegy 50-60 százaléka történik online, míg a telemedicina körülbelül 7-8 százalékát teszi ki az összes vizitnek.

Bár ezeknek a megoldásoknak számos előnye van, fontos kitérni a korlátokra is. Az online bejelentkezések esetén jelentősen megnőtt a tévedések aránya, amikor a beteg nem a megfelelő orvoshoz kér időpontot. Ez kellemetlen a hibát vétett betegnek is, miközben más páciensektől veszi el a gyógyulási lehetőséget és minden oldalon időt és energiát pazarol egy alapvetően ellátási kapacitáshiányos területen.

További problémát jelentenek az impulzív bejelentkezők, akik sokszor meg sem jelennek a lefoglalt konzultáción.

Az arány körülbelül 20 százalékra emelkedett, ami már kezelhetetlen és konkrét bevételkieséshez is vezet.

Sok helyen ezért foglaláskor előre kell részben vagy teljesen fizetni a lefoglalt szakvizsgálatért.