Klímások, kőművesek, szobafestők – csupa olyan szakma, ahol a mesterek nettó jövedelme több mint megduplázódott 2020, azaz a Covid óta – derül ki a joszaki.hu legújabb jövedelmi felméréséből. Azt azért gyorsan hozzá is teszik, hogy ezek a nominális adatok,

reál értelemben nincs szó duplázódásról, azaz az inflációval csökkentve a növekedés ennél nagyjából 45 százalékkal kisebb.

A többi szakma vállalkozói sem panaszkodhatnak, a jövedelmek növekedése jellemzően náluk is meghaladja a 70 százalékot, és a nagy átlagé is 83 – reál értelemben tehát 36 – százalék.

A portál egyébként a mestereket hozza össze a megrendelőkkel, akik előre megadott árakra és sokezer közösségi értékelésre támaszkodva választhatnak a legjobbak közül.

Az összehasonlításukból az is látszik, hogy

a vállalkozóként dolgozó mesterekhez viszonyítva, nem jártak ilyen jól a beosztottként dolgozó szakmunkások: az ő jövedelmük csupán 9 százalékkal nőtt, tehát összességében komoly reálkereset-csökkenést szenvedtek el.

Közöttük is vannak azonban olyanok, akiknek a jövedelemnövekedése meghaladta az országos nettó átlagkereset 38 százalékos növekedési ütemét, ilyenek a szobafestők, a gipszkartonosok és a kőművesek.

Mindez értelemszerűen azt jelenti a portál közleménye szerint, hogy az önálló szakik és a szakmunkások jövedelme közötti olló messze szétnyílt az utóbbi időben. 2020-ban a vállalkozó mester az 1,4-szeresét kereste a mellette dolgozó szakmunkásnak, ugyanez az arány mostanra 2,4-szeresre nőtt – derül ki a portál adataiból.

„Ha valaki most vágna építkezésbe vagy lakásfelújításba, arra ne számítson, hogy idén érdemben csökkennek a szakik munkadíjai. Az biztos, hogy ma könnyebben és gyorsabban lehet mestert találni, mint akár fél évvel ezelőtt. Ez érdemben javítja a munkálatok hatékonyságát, de a munkadíjak komoly csökkenésével nem érdemes számolni”

– idézi a közlemény Pfenninberger Ádámot, a JóSzaki igazgatóját.

A várakozásokkal ellentétben a szakijövedelmek nem Budapesten, illetve a központi régióban emelkedtek a leginkább. Bár a Covid után ugyan az agglomerációban ugrott meg az építkezések száma, Budapest pedig lényegében az ország egyetlen régiója, ahol nem csökkentek a lakásárak, ennek ellenére a szakik munkadíja nem itt, hanem az Észak- és Dél-Alföld régióban emelkedett a legnagyobb ütemben (1,99, illetve 1,87-szeresére). Budapesten ezzel szemben „csak” 1,53-szoros a növekedés – olvasható a közleményben.

Így változik a négy és a hat órás munka minimálbére

Ma Magyarországon még mindig sokan vannak, akik nem tudnak nyolc órában munkát vállalni.