A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint Magyarország bizonyos területeken jól teljesít az uniós klímacélok felé vezető úton.
A szervezet rámutatott: míg az EU 55 százalékos, addig hazánk 50 százalékos nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentést tűzött ki 1990-hez képest, amelyből jelenleg 43 százalékot már sikerült elérni.
Ez a haladás elsősorban a villamosenergia-szektor és az ipar dekarbonizációjának köszönhető.
A hazai áramtermelés már most 72 százalékban karbonmentes – ez a Paksi Atomerőmű teljesítményéből és a tisztán megújuló forrásokból (26,8 százalék) adódik össze
– világítottak rá. A megújuló energiákon belül a napenergia dominál, „24-25 százalékot tesz ki a 26,8 százalékból” – tették hozzá.
A szervezet szerint a hőszektorban is elindult a fejlődés, 2023 óta 15 új geotermikus kút fúrása kezdődött meg a kedvezőbb szabályozási környezetnek köszönhetően.
Ezért kulcsfontosságú a geotermia Magyarországon
Magyarország geológiai adottságai kifejezetten kedvezőek: a Pannon-medence vékonyabb földkéreggel rendelkezik, így az átlagosnál magasabb a geotermikus gradiens. Ez azt jelenti, hogy kisebb mélységben is magas hőmérsékletű víz érhető el, ami gazdaságosan hasznosítható távfűtésre, ipari hőellátásra vagy akár mezőgazdasági célokra (például üvegházak).
A geotermia előnyei a magyar energiamixben:
- Időjárásfüggetlen (ellentétben a nap- és szélenergiával),
- Helyben rendelkezésre álló energiaforrás,
- Stabil, folyamatos hőtermelést biztosít,
- Jelentősen csökkenti a földgázfelhasználást a távhőrendszerekben.
Miközben a villamosenergia-termelésben a napenergia dominál (a 26,8 százaléknyi megújuló részből 24–25 százalékot tesz ki), a hőtermelésben még mindig a földgáz az uralkodó. Itt tud érdemben belépni a geotermia.
A rendszer alapja a mélyfúrás. A több száz, gyakran 1500–2500 méteres mélységből felhozott termálvizet hőcserélőn keresztül vezetik, ahol átadja a hőt a távfűtési rendszernek. A lehűlt vizet jellemzően visszasajtolják a rétegbe – ez kulcsfontosságú a fenntarthatóság és a vízbázis védelme szempontjából.
A geotermia elsősorban a távfűtési rendszerekben hozhat áttörést. Magyarországon több nagyváros – például Szeged, Miskolc, Győr – már évek óta használ geotermikus hőt, de az országos potenciál ennél jóval nagyobb.
A nap nem old meg mindent, és a közlekedés is gond
A látványos sikerek mellett ugyanakkor strukturális feszültségekre is felhívta a figyelmet a természetvédők szövetsége. A napenergia-túlsúly a tavaszi és őszi időszakokban napközben jelentősen lenyomja az árakat, az esti órákban és télen viszont termelési hiány lép fel.
„A stabilitás érdekében elengedhetetlen a szélerőművi kapacitások erőteljesebb fejlesztése, hogy kiegyensúlyozottabbá váljon a megújuló portfólió”
– hangsúlyozta a szervezet. Hasonlóan kritikus területként említették a közlekedést, ahol a károsanyag-kibocsátás az uniós átlag felett növekszik. Ezt a folyamatot az öregedő hazai járműállomány és az elektromobilitás magas költségvonzata hajthatja, utóbbi különösen a teherszállításban mutat jelentős lemaradást.
A kkv-k segítségével lehetne igazán felgyorsítani az átállást
Az MTVSZ szerint a zöld átállás sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő támogatáspolitika. A hazai kkv-szektor energiahatékonysági fejlesztéseiben óriási potenciál rejlik.
„Ezen vállalkozások dekarbonizációs beruházásai – akár uniós forrásból támogatva – három éven belül megtérülnének, ami közvetlen versenyképességi előnyt jelentene a magyar gazdaságnak”
- vélik. A legjelentősebb elmaradás a lakóépületek energiahatékonysága terén mutatkozik – mutattak rá.
„Paradox helyzet alakult ki: miközben az ipari áram ára nálunk a legmagasabb az EU-ban (42 százalékos felárral), a lakossági áram az uniós átlag mindössze 28 százaléka”.
„Ez az árszint, bár szociálisan fontos, gátolja a piaci alapú energetikai felújításokat, mivel a lakosság részéről hiányzik az önérdekű motiváció a fogyasztás csökkentésére” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy a háztartások kibocsátása 2014 óta nem csökkent.
A megoldást szerintük egy kiszámítható Nemzeti Épületfelújítási Terv és a rászorulókat segítő támogatási rendszer adhatná, melyre a Szociális Klímaalap teremthetne lehetőséget.
Bár hatalmas a kiaknázatlan potenciál még a geotermikus energia közvetlen hasznosításában, ugyanakkor Magyarország jelenleg is, méghozzá hosszú évek óta Európa élvonalában van – világítottunk rá korábban cikkünkben. Annyira, hogy stabilan Európa első öt állama között vagyunk hasznosítás terén a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználásunkkal, 2010 óta pedig a négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia-kitermelés. A cikket ide kattintva olvashatja el.