Megdöbbentő ítélet született pénteken Brazíliában egy munkaügyi bíróságon, ahol az 1974 és 1986 közötti időszakra visszanyúló, durva ügyben a Volkswagen cégcsoportot marasztalták el.
A patinás német autógyártó brazil leányvállalatának 165 millió realt, azaz 30,44 millió dollárt (10,33 milliárd forintot) kell fizetnie kártérítésként, mert bebizonyosodott, hogy az általuk annak idején üzemeltetett farmon
több száz munkást megalázó munkakörülményeknek, adósrabszolgaságnak és fegyveres megfigyelésnek vetettek alá
– közölte hétvégén a német sajtó.
Állami támogatást kaptak a horrorfarmra
Bár a brutális esetet elmoshatta volna a történelem, annak ellenére, hogy Ricardo Rezende pap, a Vidéki Lelkipásztori Bizottság akkori regionális koordinátora már ’83-ban nyilvánosságra hozta a munkások panaszai alapján, végül 2019-ben hivatalos nyomozás indult.
A céggel történt sikertelen egyezkedés után pedig tavaly év végén perbe fogták a Volkswagent – írja a Handesblatt.
A vádak szerint a „Fazenda Volkswagen” néven is ismert, brazíliai szarvasmarha-farmon történtek a visszaélések, amelyet a VW a katonai diktatúra támogatásával és adókedvezményekkel alapított az Amazonas régió fejlesztésére és benépesítésére irányuló nemzeti stratégia részeként.
Puskával fenyegették, erőszakolták a munkásokat
Az állami támogatással épült farmon a vádak szerint több száz ideiglenes munkásnak hosszú munkaórákat és megalázó munkakörülményeket kellett elszenvedniük.
A tanúvallomásokból kiderült, hogy a marhatenyésztő telep kiszolgáltatott napszámosait embertelen körülmények között fegyveres őrök tartották sakkban, rendszeresen bántalmazták őket, ami elől nem tudtak védekezni vagy elmenekülni, mert a cég által alkalmazott adósrabszolgaság-rendszer megakadályozta a munkásokat abban, hogy elhagyják a farmot.
A Spiegel információi szerint a munkásokat állítólag eleve hamis ígéretekkel csábították a telepre, és a perben idézett beszámolók nemi erőszakról, sőt, gyilkosságokról is szóltak.
Kínos a régi ügy, fellebbez az autógyártó
Az autógyártó a perben következetesen tagadta a vádakat és azzal érvelt, hogy nem ők alkalmazták hivatalosan a munkásokat, nem álltak kapcsolatban a közvetítőkkel.
A brazíliai bíró azonban úgy ítélte meg, hogy a Volkswagen hivatalos közigazgatási joghatóságának hiánya nem mentesíti a vállalatot a vádak alól, különösen, hogy súlyos bűncselekményekről van szó.
Most bejelentették, hogy fellebbeznek a döntés ellen, főként, hogy ennyi idő távlatából is az ügy rendkívül rossz fényt vet a vállalat jó hírére.
Hetvenkét éves hagyományával a VW következetesen betartja az emberi méltóság elveit, és szigorúan követi az összes vonatkozó munkaügyi törvényt és szabályozást – közölte az autógyártó.
Még mindig tart a kizsákmányolás
A rabszolgaságot hivatalosan 1888 óta eltörölték Brazíliában. Azonban még mindig széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy az embereket nem fizetik meg, vagy kényszerítik őket a munkára. 1995-ben a brazil kormány törvényeket hozott az ilyen munkaerő-kizsákmányolás ellen, és mobil munkacsoportokat hozott létre, hogy ellenőrzéseket végezzenek vidéki területeken és városi központokban. A mai napig ezek az egységek több mint 60 ezer embert szabadítottak fel.Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
Hiába a bankok tiltakozása, megduplázzák az ingyenes készpénzfelvételi limitet
Népszerű teát hívott a fogyasztóvédelem
Tüntetéshullám kezdődik: lázadnak a diákok a kormány döntése ellen
Óriási kedvezményt kapnak a benzinesek, rég volt ilyen akció
Valami történt: Washingtonba rendelték az ukránokat
Megvan a dátum: ekkor utalhatják a 13. és 14. havi nyugdíjat
Orvvadász testvérpárt kaptak el Tapolcán
Összerúgják a port a britekkel is az oroszok, nem fogadják el a morális felelősséget
A hálapénz eltűnt, de jelentkezett egy új probléma az egészségügyben