A nyelvvizsga-piac összeomlása nem hirtelen következett be, hanem hat év alatt, fokozatosan. Először 2020-ban, amikor a koronavírus-járványra hivatkozva a kormány nyelvvizsga amnesztiát hirdetett a felsőoktatásban tanulók, valamint azok számára, akik korábban a nyelvtudást igazoló dokumentum hiányában nem vehették át diplomáikat, majd 2023-tól végleg el is törölték a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezőségét.
Az egyetemista korúak morzsolódtak le igazán:
- a 20-24 éves korosztályból 2019-ben még 28 492,
- 2024-ben 10 137 fő,
- 2025-ben pedig 9850 fő ment nyelvvizsgázni.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont ügyvezetője a Népszavának azt mondta, ennek a korosztálynak az elmaradása nagy érvágást jelentett a nyelviskolák számára.
A lakossági piac lényegében összeomlott, a nyelviskolák piacát már főként a vállalati, intézményi oktatás jelenti.
Azt viszont előremutatónak nevezte, hogy a felvételiken egyre több egyetem ad jelentős pluszpontokat a nyelvvizsgáért.
2019-ben még összesen 124 470 fő volt a nyelvvizsgázók száma, ami 2020-ra 86 026 főre, 2023-ra 66 307 főre, 2024-re pedig 58 969 főre csökkent. 5 százalékosra becsülik a nyelvvizsgázók számának visszaesését a 2025-ös évre, ami alacsonyabb arány, mint az elmúlt években volt, de továbbra is csökkenés. A 2025-ös adatok áprilistól tekinthetők majd véglegesnek.
A visszaesést az sem állította meg, hogy az első sikeresen letett nyelvvizsga díja visszaigényelhető a Magyar Államkincstárnál.
A nyelvvizsgázók legnagyobb részét még mindig a 14-19 éves korosztály adja, bár az ő számuk is mintegy 20 ezerrel csökkent az utóbbi években: 2019-ben 61 947-en, 2024-ben 42 161-en, 2025-ben 39 269-en voltak.
A legnépszerűbb nyelv továbbra is az angol, illetve a német, előbbiből 47 734-en vizsgáztak 2025-ben, 37 407-nek sikerült is, utóbbival 6768-an próbálkoztak, és 4952-en sikerrel jártak.
