Az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára szerint

az EU orosz energiára tervezett embargója akár 800 milliárd forinttal is megemelheti Magyarország energiakiadásait.

Kapcsolódó

Hozzátette, hogy ez az összeg nagyjából megegyezik a  rezsicsökkentésre szánt költségvetési forrásokkal.

Czepek Gábor  az MCC által rendezett kerekasztal-beszélgetésen elmondta: ez a gáz esetében négyszeres, a villany esetében kétszeres díjemelést jelentene a háztartások számára.

Az Európai Unió a mostani rendelettervezetben az orosz földgáz és kőolaj teljes kivezetését írná elő a tagállamok részére a 2027 utáni időszakban.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jelenleg az európai vállalatok háromszoros árat fizetnek a földgázért amerikai versenytársaikhoz képest, míg az áram esetében kétszeres a különbség. Emellett az uniós karbonkvóták költségei is jóval magasabbak, mint Kínában vagy az Egyesült Államokban, ami tovább növeli az európai cégek működési terheit és csökkenti versenyképességüket.

Ehhez társul Ukrajna uniós csatlakozása, az ország újjáépítésének költségei, és

fennáll a veszély, hogy a 2027-ben induló uniós pénzügyi ciklusban az energetikára szánt kohéziós forrásokból a jelenlegi tagállamok egyáltalán nem részesülhetnek.

Czepek Gábor szólt arról is, hogy a türk államokkal folytatott energetikai kapcsolatok kiterjesztése biztosíthatja, hogy a hosszú távú gázszerződéseket tovább vihessük 2027 után is.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára közölte: az uniós rendelettervezet elfogadásával a jogszabályt azonnal át kellene ültetni a magyar jogrendbe.

Hozzátette: Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett az energia-diverzifikációért, de földrajzi adottságai miatt továbbra is függ az energiaimporttól az ország. A brüsszeli javaslat végrehajtása infrastrukturálisan is nehézségekbe ütközik, ráadásul sokkal bonyolultabban és drágábban jutna hozzá földgázhoz és kőolajhoz Magyarország, mint korábban.

Magyarország prioritásként kezeli a villamosenergia-infrastruktúra fejlesztését, valamint az energiatároló kapacitások bővítését, és már több mint 100 milliárd forintot különített el erre a célra. Az államtitkár szerint jövő nyárra akár egy paksi atomerőművi blokk kapacitásával egyenértékű (500 MW) akkumulátoros tárolókapacitás is üzemelhet Magyarországon, ami 2030-ra elérheti az 1000 MW-ot.

Ezzel összefüggésben Czepek Gábor megjegyezte: 

a kiegyenlítő szerepük miatt továbbra is szükség lesz a gáztüzelésű erőművekre, ezért sem mindegy, milyen áron tudjuk beszerezni a földgázt, mert az a villamosenergia-árát is meghatározza. 

Az MVM három, összesen 1500 MW teljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építéséről írt alá szerződést, és a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében a kormány 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások energetikához kapcsolódó fejlesztéseit.

Hozzátette: 2030-ra Magyarország áramellátásban elérheti az energiaszuverenitást.