A legfrissebb statisztikai adatközlésekben kutakodva látványosan kirajzolódik, hogy a megélhetés megpróbáltatásait valamennyi vásárlói réteg megérzi a bőrén – ám akad egy olyan társadalmi csoport is, amelyikre mindez hatványozottan igaz.

Egyre bizonyosabb körvonalakat vet, hogy a nyugdíjasok fokozottan kitettek az árak – rendszerint felfelé szökő – változásának Magyarországon. Bár az állam által meglépett árrésstop „dolgozik”; és a 14. havi nyugdíj ígérete is egyre közelebb kerül; ám az a tény bizonyára halvány reményt kelthet, hogy a svájci indexálás eltörlése nélkül ma már 65 százalékkal több ellátáshoz juthatnának hozzá a nyugállományban lévők 15 éves távlatban.

Pénz, forint, infláció
A nyugdíjasok jórészének pénztárcája fokozottan árérzékeny
Kép: Economx, Sándor Zoltán

Hazai vizeken az inflációs ráta alakulása ugyan most ránézésre kezelhető mederben folyik, szakértők szerint az árréskorlát jövő évi várható kivezetése felhajtja majd a mostanság sem túl derűs fogyasztói árakat. Az áremelkedések azonban most sem minden terméket kerülnek el: az árréssapkát nélkülöző árucikkek ára láttán sok vásárló óvatosan fogyaszt, a nyugdíjból élők zömére pedig ez kiváltképp érvényes. Nem pusztán Magyarországon, hanem a kontinens más részein is.

Az európai inflációt az energiaárak fékezték

Mint az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának friss gyorsbecsléséből kiderül, az euróövezet éves inflációja várhatóan 2,1 százalék lesz idén októberben, miután szeptemberben még 2,2 százalékot mértek.

Adataikra támaszkodva azt írták, az eurózóna inflációjának fő összetevőit tekintve várhatóan a szolgáltatások húzzák fel az éves inflációs rátát októberben (3,4 százalék, szemben a szeptemberi 3,2 százalékkal), ezt követik az élelmiszerek, az alkohol és a dohány (2,5 százalék, a szeptemberi 3,0 százalék), az energián kívüli ipari termékek (0,6 százalék, a szeptemberi 0,8 százalék) és az energia (-1,0 százalék, a szeptemberi -0,4 százalék).

Noha az októberi magyar inflációs adatok még nem futottak be, azt az eddigi trendek nyomán lehet sejteni, hogy a hazai drágulás üteme gyorsabb, mint az uniós átlag éves alapon. Mint azt bemutattuk, bár a román adathoz mérten kétszer jobbak voltunk, az EU-s mutató a miénkhez képest festett kétszer jobban.

Az szinte közhely, hogy a hazai nyugdíjasréteg egy jelentős hányada – főként a kisnyugdíjasoké – jövedelme tetemes részét élelmiszerre költi, következésképp a nyugdíjas kosár tartalmának drágulására kifejezetten érzékeny az érintettek pénztárcája. Nem meglepő módon így számukra sokkolóan hatnak az élelmiszerárak: tíz év leforgása alatt megduplázódtak a kiadások.

Nemcsak a nyugdíjasokat tépázza az infláció, de ők érzik a bőrükön leginkább?

Mérlegre tesszük, hányadán is áll az infláció a mindennapi élet bizonyos termékkörei szerint, és hogyan alakult a nyugdíjas kosár drágulása. A magyarok vásárlóereje nem követte le az árszínvonal hazai szárnyalását. Grafikonokon érzékeltetjük az ártrendeket. Részletek >>>

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiindulva mérlegre tesszük, hányadán is áll a fogyasztói árak mozgása fogyasztási főcsoportok szerint, és hogyan alakult eddig a nyugdíjas fogyasztóiár-index a mögöttünk hagyott időszakban.

Mennyire szabadultak el az árak az idei ősszel tavalyhoz képest?

Ahogy az a KSH-s adatsorból kiviláglik, hogy több termékkör esetében a vásárlók gyorsuló inflációval szembesülhettek az utóbbi időben, mint akár egy éve. 

Az energia esetében a kulcsszó az előző évi magas bázis.

  • Az élelmiszerek 4,7 százalékkal drágultak meg 2024-hez képest most szeptemberben; tavaly ugyanekkor még „csak” 3,7 százalékos éves áremelkedés ment végbe.
  • A tartós fogyasztási cikkek most szeptemberben 2,5 százalékkal drágultak, egy évvel korábban 0,2 százalékos árcsökkenés történt a termékkörben.
  • A háztartási energia és fűtés kategóriájában az első őszi hónapban 10,6 százalékkal ugrottak meg az árak, míg egy éve 5 százalékkal olcsóbb lett a rezsi, minden bizonnyal a korábbi magas bázisév miatt.
  • Az üzemanyagok és egyéb cikkek esetében tavaly még 2,5 százalékos árenyhülés történt, most pedig 0,6 százaléknyival dagadtak az árak.
  • A szolgáltatások árában akkor 8,4 százalékos pluszt figyeltek meg, az iskolakezdés hónapjára pedig 5,9 százalék többlet épült be az árakba.
  • A ruházkodási cikkek tavaly szeptemberben 3,3 százalékkal drágultak, ezúttal pedig 2,4 százalékkal mozdultak feljebb itt az átlagárak.
  • A szeszes italok, dohányáruk esetében előbb 3,9, majd idén pedig 7,1 százalékos áremelkedés zajlott le szeptemberben.

Ám míg a nyugdíjas kosár összességében 3,2 százalékos árnövekedést hozott össze 2024 szeptemberében, addig idén az ősz nyitó hónapjában még gyorsabban, 4,3 százaléknyival megdrágult a nyugdíjasokat alapvetően érintő termékcsoport

a KSH elérhető adatai alapján.

A legfrissebb kiskereskedelmi adatok pedig arról árulkodnak, hogy költekezés helyett túlélő üzemmódra váltottak a vásárlók.

Infláció, bolt, termékek, áruk, árak
Az árak változatosan alakulnak az élelmiszereknél, de van, ami töretlenül drágul
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Mely termékkörben a legbrutálisabb a drágulás öt év távlatából?

Ezenfelül szintén kiolvasható az adathalmazból, hogy 2021 és 2024 között milyen trendek szerint mozogtak bizonyos termékkategóriák árai.

  • A lakbérek 2020-ban még 1,9 százalékos drágulást mutattak a korábbi évhez mérten, ám tavaly már 12,4 százalékra durvult az albérlet-áremelés.
  • A hús, hal és más készítmények átlagára négy éve még 0,7 százalékkal nőtt, 2024 folyamán már 0,8 százalékkal billent feljebb az áruk.
  • A kenyér a koronavírus berobbanását követő évében 6,7 százaléknyit drágult, tavaly pedig 5,1 százalékkal olcsóbbá vált. Noha az azt megelőző években brutális áremelkedést produkált, tavalyelőtt 35,6, 2022-ben pedig 51,7 százalékkal szökött fel a kenyér átlagára.
  • A gyümölcs, zöldség és burgonya ára 3,9 százalékkal ugrott meg 2021-ben, míg a mögöttünk hagyott esztendőben 3,9 százalékos drágulás jellemezte a termékkört.
  • A kulturális és szabadidő szolgáltatás esetében 2021-ben 3,4 százalékkal emelkedtek az átlagos árak, 2024-re pedig 8,9 százalékos drágulás ment végbe.
  • A gyógyszer termékköre négy esztendeje 2,9 százalékkal lett drágább, ám a tavalyi év egészében már 5,9 százalékkal léptek feljebb a gyógyszerárak Magyarországon.

Mindezek tudatában újfent plasztikusan látszik, hogy nincs könnyű dolga a minimálnyugdíjból, vagy akár csak az átlagnyugdíj alatti ellátásból élőknek – nem véletlen, hogy a 13. havi után a 14. havi nyugdíj, vagy egy ezzel felérő nyugdíjtámogatás is felértékelődik, és mind aktualitást élvez a közéletben és a nyilvánosságban.

Az a megélhetési kihívást ábrázoló trend pedig változatlanul áll, hogy a nyugdíjas kosárba egyre kevesebb termék fér bele egységnyi kiadás mellett, vásárlóérték szerint – alighanem nem csupán képletesen.

Nyugdíjszakértőket kérdeztünk

A 14. havi nyugdíj egy a kormány által bedobott ötlet, melyről Farkas András, a NyugdíjGuru szakértője nemrégiben lapunknak kifejtette, megélhetési szempontból „azzal segítenek a legtöbbet a kisnyugdíjasoknak, ha nem a saját kisnyugdíjukkal egyező mértékű ez a plusz juttatás”. Úgy látja, igazán az segítene a nyugdíjasoknak, ha a nyugdíjemelés rendszerét is megreformálnák, mert ez most egyenes út a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez: „a nyugdíjakat most csak az inflációval emeljük, és minden olyan évben, amikor gyorsabban nő a bér, mint az infláció, tovább nyílik az olló a nyugdíjasok és az aktív keresők között” – mutatott rá az Economxnak a nyugdíjszakértő, aki inkább a differenciált plusznyugdíjat szorgalmazná. Bővebben >>>

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke, Karácsony Mihály először portálunk érdeklődésére árulta el, hogy bár megfogalmazása szerint „minden fillér jó helyre megy, amit a nyugdíjasoknak folyósítanak”, az érdekképviselethez közelebb állónak, méltányosabbnak látja a differenciált, azaz sávos nyugdíjemelés tiszás javaslatát, mint a 14. havi juttatás tervét. Továbbiak >>>

Kapcsolódó