Az árrésstop meghosszabbítása forintban kimutatható segítség a lakosságnak, mivel az élelmiszerárak újabb 14 terméknél nem tudnak úgy elszabadulni, ahogy azt korábban mindannyian éreztük a bőrünkön. Ahhoz képest, amikor az alapanyagok 20-40 százalékkal drágábbak voltak, akárhonnan nézzük, most érezhetően könnyebb a vásárlás – mondta az Economxnak az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke annak kapcsán, hogy a kormány a héten bejelentette: decembertől kiterjeszti, február végéig pedig meghosszabbítja az intézkedést.

Bubenkó Csaba szerint ráadásul van választás: aki rákényszerül, az úgyis a legolcsóbb terméket teszi a kosárba, nekik számít minden fillér.

Míg vannak, akik úgy bírálják az árrésstopot, hogy nem feltétlenül élnek vele, de legalább hangulatot keltenek – fogalmazott.

A kereskedők szerint indokolatlan és „mindenkinek veszteséget okoz” az árkorlát, míg az érdekképviselő szerint a lakosság szempontjából az a fő, hogy az intézkedés stabilizálta a láncoknál elszabadult inflációt, megszüntetve a kiszolgáltatottságot a nyereségszemléletnek. 

A Szép-kártyás pénzek is a láncok bevételét növelhetik

Az eredmény nyilvánvaló, úgy is, hogy a beszállítói árak nőnek, ám attól így most továbbra is védve vannak a vásárlók, a profitveszteséget a kerekedőknek kell lenyelni – fogalmazott.

Kitért rá: a Szép-kártyás fizetés ismételt kiterjesztése a hideg élelmiszerekre szintén tömegeknek jelenthet könnyebbséget, mert – főként a nyári főszezonon kívül – sokan valóban másra költenének, mint étteremre, utazásra. Szerinte ezúttal nem várható, hogy jelentős összegek ragadnak be a kártyákon, mint a korábbi években. 

A lehetőséggel felelősen gazdálkodhatnak a munkavállalók a karácsonyi bevásárlásoknál, amikor amúgy is nőnek a családi kiadások. Most valamennyire könnyebb mindennapokat tudnak biztosítani. Arról nem beszélve, hogy a hideg élelemre költött pénz az árrésstop miatt panaszkodó láncok bevételeit növeli – jegyezte meg. 

Szerinte a többség egyébként is ugyanúgy tekint a plasztikkártyára érkező, béren kívüli juttatásra, mint a forintban kézhez kapott fizetésre, ezért annak felhasználása minél nyitottabb, annál jobb az érintettek konjunktúraérzete.

A szakszervezet szerint munkavállalók millióinak minden fillér számít
A szakszervezet szerint munkavállalók millióinak manapság minden fillér számít

OKSZ: újabb inflációs sokk jöhet

Az Országos Kereskedelmi Szövetség ezzel szemben közölte: az újabb árrésstop-döntés megdöbbenti a láncokat, mivel már rég teljesült a kivezetés feltétele, azaz a tartósan 5 százalék alatti élelmiszerinfláció.

Az üzletekben bekövetkezett áremelések ezt a szintet nem érik el – hangsúlyozta az OKSZ főtitkára.

Kozák Tamás szerint az árréstop ugyan átmenetileg el tudja fedni a problémát, hogy a termelők és feldolgozók költségei nőnek, ám ha a hatása megszűnik, az infláció visszatér oda, ahol előtte volt.

Minél később történik a kivezetés, annál nagyobb lesz a sokk – jósolja. 

A láncok szerint az intézkedés elszívja a vevőket az olyan boltokból, ahol nem alkalmaznak árréstopot – ez főként a kistelepüléseken bezárási hullámmal fenyeget. Ráadásul, fokozza az import áruk arányát a polcokon, mivel nyomást gyakorol a beszállítókra, közben romlik a hazai élelmiszeripar versenyképessége.

Veszítenek a nagy áruházak vevői is, ahol elmaradnak a fejlesztések, mert elszívja az erejüket a verseny és a folyamatos akciózás – mutatott rá.

A vevők inkább politikát látnak az árakban

Megírtuk: bár Európa több országában keresik a megoldást a kormányok, milyen állami beavatkozással ösztönözzék a mérsékelt árakat, a magyarok megosztottak.

Hatvan százalékuk szerint például az árrésstop csak egy választási eszköz, és nem jelent hosszú távú megoldást az infláció letörésére – számoltunk be nemrég a Publicus Intézet friss felméréséről.

Eszerint a válaszadók mindössze 5 százaléka érezte úgy eddig, hogy az árrésstop óta érdemben kevesebbet fizet a kasszánál. A drágulásokért a megkérdezettek 52 százaléka inkább az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját tartja felelősnek, míg 12 százalékuk a kereskedőket.

Az árrésstop több elemző szerint sem hozta meg a várt eredményt, a lakosság inflációérzete még mindig magasabb a szeptemberben 4,7 százalékra mérséklődött statisztikai szintnél. 

Kapcsolódó