Január 1. és a valorizációs szorzószámok közzétételének napja között ugyanis aki nyugdíjigényt nyújt be, annak nyugdíjelőleget állapítanak meg. Ugyanakkor ettől függetlenül is szükség lehet előleg megállapítására, mivel az elbírálás iránti eljárás, amely során a nyugdíjjogosultság elismerése és a nyugdíj összegének kiszámítása zajlik le, bizonyos esetekben nem túl rövid és nem is kimondottan egyszerű folyamat.

Az Adó Online szakértője megjegyzi, hogy ennek okai között szerepelhet többek között az is, hogy a kiszámítás során mérvadó keresetek, jövedelmek összegyűjtésekor nehézségeket jelenthet régebbi adatok begyűjtése, például akkor, ha az akkori munkáltatónk azóta megszűnt.

A hatályos szabályok szerint a nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj-megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni.

Ha a nyugellátásra való jogosultság megállapítást nyer, de a tárgyévi valorizációs szorzószámok, az adatok hiánya vagy egyéb okok miatt az ellátás összege 30 napon belül nem határozható meg, akkor előleget kell a jogosult számára megállapítani.

2024. januárja óta azonban már végzéssel kell az előleget megállapítani.

Ez azért is lehet lényeges, mert amellett, hogy a nyugdíjra való jogosultságot igazolja, több kérdést is rendezhet a járulék összegének megállapításától függetlenül is: egyrészt megküldhetik az ellátottak utazási utalványát, másrészt továbbítják az „egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság nyugdíjasként” információt az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv irányába.

Döntött a kormány, ezt nem teszik zsebre a nyugdíjasok

Kiderült végre, hogy pontosan mennyivel emelik a nyugdíjakat a jövő évtől és ez sokakban kelthet hiányérzetet.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.