Az elmúlt hónapok közel-keleti háborúi, ami Izrael és a Hezbollah, valamint a Hamász terrorszervezet és Izrael között robbant ki, nagyrészt a régióra korlátozódtak.
Izrael pénteki iráni támadása viszont jelentősen nagyobb eszkalációs potenciállal rendelkezik, és így a globális gazdaságra gyakorolt következményei is erősebbek lehetnek – állapítja meg a Der Standard hétvégi elemzése.
Mivel Izrael nemcsak Irán nukleáris létesítményeit, hanem infrastruktúráját is célba vette, már Európa is aggódik: a hétfői kanadai G7-csúcs előtt
Németország kancellárja rendkívüli biztonsági intézkedéseket jelentett be hazájában,
ráadásul egy X-en terjedő pletyka miatt is főhet a feje.
Előkerültek a válságálló arany befektetői
Az olaj ára reagált elsőként a pénteki attakra: az Európában népszerű Brent nyersolaj határidős ára kilenc százalékkal, hordónként 75,36 dollárra emelkedett. Megugrott a földgáz napi ára is, közel öt százalékkal, így az április eleje óta legmagasabb tarifán zárta a hetet.
A tőzsdék sem maradtak érzéketlenek: a háborúra adott közvetlen reakcióként a börzemutatók Japánban, Hongkongban, Dél-Koreában, de Európában is, például Frankfurtban vagy Bécsben egy százalék körüli veszteséggel zártak pénteken.
Mint ismert, az arany menedéket nyújt válság idején, ennek megfelelően a Reuters szerint a nemesfém 1,5 százalékkal drágult – ám a heti áremelkedés már a támadás előtt megkezdődött a régióban növekvő bizonytalanság fényében.
Elszabadulnak az olajárak, újabb krízis fenyeget
Irán a globális nyersolajtermelés négy százalékát adja, a helyzet elmérgesedése tehát leginkább az olajárakat befolyásolhatja és ezzel
új gazdasági válságot idézhet elő, növelve az inflációt
az iparosodott országokban – a brit Capital Economics szerint öt százalékos drágulásnál körülbelül 0,1 százalékponttal.
Az amerikai energiaszolgáltató, a Clearview Energy Partners becslése szerint egy izraeli csapás az iráni olajinfrastruktúra ellen 13 dollárral növelhetné a hordónkénti árakat, ám ebbe még nem számolták bele az exporttilalom okozta, jelentős kínálatszűkülés hatásait.
Mégis, a legnagyobb hatást a Standard szerint az Omán és Irán közötti Hormuzi-szoros olajtranzit problémái jelentenék, mivel ez a világ legnagyobb szállítási útvonala a nyersolaj és a finomított olajtermékek esetében.
A szoros lezárása az amerikai JP Morgan és a Lipow Oil Associates szerint hordónként 120-130 dolláros árat is okozhat, de keringenek 150 dolláros jóslatok is.
Megint léket kaphat a globális növekedés
A magas olajárakat viszont némiképp visszafoghatja, hogy az olajtermelő OPEC országok júliustól kismértékben növelik a termelésüket, miközben az amerikai gazdaság gyengül, és a globális gazdaság is törékeny – vélekedik a Wifo kutatóintézet, megjegyezve, hogy a háború viszont a szállítási költségeket is megnyomja, ami további, késleltetve jelentkező inflációs hatás.
Ráadásul, egy nagyobb regionális háború, amely lehúzza az iráni gazdaságot, a szomszédos országokra, így az egész világgazdaságra is hatást gyakorolna.
Például Irán fontos exportpiac az Egyesült Arab Emírségek, Irak és Törökország számára. A Capital Economics becslése szerint egy nagyobb háború a régióban
a globális gazdaság növekedésében 0,5 százalékpontos veszteséget okozna,
ami máris borítaná a Világbank aktuális előrejelzését az idei globális, 2,3 százalékos növekedésről.
Törölt járatok, légi veszteségek
Más ágazatok mellett a légi ipar is elszenvedi a háborút: a pénteki, Irán elleni támadás óta a légitársaságok biztonsági okokból elkerülik a válságövezetet.
Több járatot töröltek, átirányítottak, vagy visszaküldték az indulási repülőterükre
– ez pedig jelentős veszteségekkel jár a társaságoknak.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung összefoglalója szerint leghamarabb az El Al, az Israir és az Arkia izraeli légitársaságok kezdték meg repülőgépeik kivonását az országból. De más nemzetközi társágok mellett a német Lufthansa is felfüggesztette a Teheránba és Teheránból induló összes járatát, és egyelőre nem repül át az iráni, iraki és izraeli légtér felett.
Az Air India például, amely európai és észak-amerikai járatait Iránon keresztül üzemelteti, több járatot átirányított vagy visszaküldött a kiindulási helyükre – ezek között voltak New York-i, vancouveri, chicagói, londoni járatok is. Eközben Isztambulba tereltek át több, Dubajba induló járatot is, köztük egy Manchesterből induló Emirates gépet.
Számos más gép útvonala is módosult a Flightradar24 adatai alapján, ami mellett a helyzet komolyságát az is mutatja, hogy amikor az első jelentések megjelentek az Irán elleni támadásokról, több repülőgép, köztük az Emirates, a Lufthansa és az Air India járatai is éppen az ország felett repültek – idézi a FAZ.
Egy pletyka miatt a németek is bajba kerülhetnek
Nemcsak a gazdasági aggodalmak gyűlnek, hanem már Európában is tartanak a megtorlásoktól. Vasárnap Friedrich Merz (CDU) kancellár – a hivatalosan ma kezdődő, kanadai G7-csúcstalálkozó előtt – Németországban bejelentette: Izrael berlini nagykövetsége péntek óta zárva tart, ám a konfliktus eszkalációjára tekintettel már készülnek a lehetséges iráni támadásokra az izraeli és zsidó célpontok ellen. Ennek részeként országszerte fokozták az érintett intézmények biztonságát, ahol első körben növelték a fegyveres és biztonsági erők jelenlétét. Elmondta azt is, hogy Izrael tűzoltó berendezések szállítását kérte Németországtól, és haladéktalanul megkezdik a kérés teljesítését.Merz egyértelmű üzeneteket küldött Iránnak: egyfelől Németország támogatásáról biztosította Izraelt, másrészt Irán nukleáris fegyverprogramját egzisztenciális fenyegetésnek nevezte – idézi a Welt.
A németeknek azért is lehet okuk a fokozott óvatosságra, mert az X-en elterjedt egy pletyka, miszerint Németország üzemanyag szállítással közvetlenül támogatja az izraeli fegyveres erőket az Irán elleni támadásaikban. A tömegek által megosztott híresztelést egy olyan Flightradar-képernyőképpel támasztják alá, ami egy, a német légierőhöz tartozó Airbus A400M tartálykocsit mutat Jordánia felett – számol be a Berliner Zeitung.
A Teheránt élesen bíráló német álláspont miatt egyébként is kényes helyzetben a védelmi minisztérium rögtön közleményben cáfolta, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr részt vesz az eseményekben és kiemelte, hogy legfőbb prioritásuk a Közel-Keleten állomásozó katonáik biztonsága, ezért megkezdték a megfelelő intézkedéseket.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!