Nem csitul a népharag Orbán Viktor szövetségesei miatt

Jobbra vagy balra halad tovább Németország a február végi választások után? Erről szól az egyre durvább kampányidőszak, amelyben folytatódnak a tüntetések a konzervatív CDU radikális elképzelései miatt. Az AfD vezetője Magyarországra készül.

Továbbra is felfokozott a hangulat a németeknél, és várhatóan így is marad a február 23-ra előrehozott szövetségi választásokig.

Tüntetések, éles szóváltások a parlamentben és azon kívül, egymásnak eső civil körök és az egyház tiltakozása: a szellem a palackból azóta szabadult ki, hogy a kormányváltásra legesélyesebbnek tartott, kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetség a migráció kérdésében együttműködésre lépett a szélsőjobboldalinak tartott AfD-vel, és így a múlt héten először került törvényjavaslat a Bundestag elé a populisták közreműködésével.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Pénteken ugyan a demokráciáért aggódó balközép pártok, de még a CDU egyes tagjai is leszavazták Friedrich Merz kancellárjelöltjük családegyesítést akadályozó, beáramlás-korlátozási törvényjavaslatát, ám a tiltakozások folytatódnak.

A konzervatív politikus viszont hajthatatlan: hatalomra kerülésük esetén ragaszkodnak a meghirdetett, markáns irányváltáshoz, nemcsak a migráció kérdésében. Szinte minden intézkedést eltörölnének, amiről a megbukott, Olaf Scholz vezette kormánykoalíció döntött.

Hazárdjáték párton belül

A „CDU kereszténytelen!”, „Merz: Szégyen”, “Herz (szív) Merz helyett!”

feliratú plakátokkal tüntettek hétfőn a németek a párt konferenciájának idején a Berlini Vásár előtt.

A népharag továbbra is azért zúdul a legnagyobb ellenzéki erőre, mert félő, hogy utat nyitnak a sötét történelmi időket idéző, jobboldali szélsőségességnek Európa legnagyobb gazdaságában – foglalja össze a Kurier.

Friedrich Merz, a CDU-pártelnöke és kancellárjelöltje felszólal a CDU 37. Szövetségi Pártkonvencióján a közelgő, 2025-ös általános választások előtt Berlinben 2025. február 3-án

Kép: Reuters, Annegret Hilse

Sajtóhírek szerint még Friedrich Merz párttársainál is nagy az aggodalom és a támogatók körében megbomlott az eddigi egység amiatt, hogy kockáztatja a kormányra kerülést az AfD felé való nyitással.

Ennek ellenére hétfőn a CDU úgy döntött, hogy maradnak a kemény migrációs terveket tartalmazó irányvonalnál: Németországnak korlátoznia kell a családegyesítéseket, és állandóbb határellenőrzéseket, azonnali kiutasításokat kell bevezetnie az illegálisan érkezőkkel szemben.

Az egyház felháborodott, a hívek dühösek

A németországi egyházak is elítélik a CDU migrációs kezdeményezését és azt, hogy ahhoz elfogadták a szélsőséges AfD támogatását. A Német Katolikusok Központi Bizottsága szerint ezzel a kereszténydemokrata párt túllépte a politikai kultúra határait, noha nem oldja meg a problémákat. Sőt, az egyház hívei közül sokakat elbizonytalanítottak és feldühítettek – idézi a Berliner Zeitung a közleményüket.

A füvezőket is magukra haragíthatják

A CDU hétfőn megerősített, „azonnali programjában” nemcsak a bevándorlást kezelné merőben másképp a februári választások után.

A konzervatívok más törvények mellett a nemzeti ellátási láncra vonatkozó jogszabályt és például azt a rendkívül vitatott fűtési törvényt is eltörölnék, ami előírja a gáz és az olaj fokozatos kivonását az épületekben. Ezért a baloldali SPD-Zöldek-FDP kormány már régóta küzdött.

Kormányra kerülésük esetén a kannabisz még gyerekcipőben járó legalizálását is megszüntetnék: az évek alatt előkészített, korszakváltó drogliberalizációs intézkedésről a Scholz-kabinet javaslatára tavaly döntött a parlament, bár a társadalmat máig erősen megosztja a kérdés.

Egy demonstráló Alice Weidelt és Friedrich Merzet ábrázoló táblát tart egy berlini tüntetésen 2025. február 2-án

Kép: Getty Images, Omer Messinger

A németeket most leginkább az foglalkoztatja, hogy az eddigi iránytól élesen eltérő politikát kivel tudják megvalósítani a konzervatívok, mivel várható, hogy a jelzőlámpás pártokkal nehezen lesz elképzelhető a koalíció.

Így csak az AfD-vel való együttműködés jöhetne szóba, amit azonban Friedrich Merz következetesen cáfol. Egyes kritikák szerint viszont a kutyaszorítóba került CDU-t csak kihasználja a jobboldali párt, hogy megkaparintsa a hatalmat Németországban.

Orbán Viktor fogadja a populista vezetőt

A Welt beszámolt: Alice Weidel, az AfD vezetője a jövő héten Budapestre utazik, és találkozik Orbán Viktorral, amelyet a magyar miniszterelnök a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában megerősített.

Alice Weidel az X-en közölte, hogy köszöni a meghívást, alig várja, hogy találkozzanak – számol be a lap.

Mint felidézik: az AfD évek óta hangsúlyozza közelségét a Magyarországot 2010 óta irányító Orbán Viktor jobboldali populista és EU-kritikus politikájához.

Orbánt évek óta bírálják az EU-ban a demokrácia és a jogállamiság elveinek megsértésével kapcsolatos vádak miatt. A konfliktusban fideszes pártja 2021-ben kilépett a CDU-t és a CSU-t is magában foglaló Európai Néppártból (EPP) – emlékezetnek, ahogy arra is: az AfD-t vezető Weidel tavaly azt mondta, hogy „teljes rajongással bír Orbán iránt”, csakúgy, mint az osztrák FPÖ (Szabadságpárt) vezetője, Herbert Kickl iránt, akinek köreiből eddig 2,3 milliárd eurós adományt kapott választási plakátkampányra.

Belendült az alkotmányvédelem

Hétfőn kiszivárgott a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal titkos jelentése az AfD-ről: eszerint a legfőbb német hatóság a pártot 2021-ben „gyanús jobboldali szélsőséges ügynek” minősítette. A netzpolitik.org online politikai portál által közzétett, szenzitív dokumentumban ezer oldalon keresztül taglalják az AfD erőfeszítéseinek antidemokratikus jellegét. Az okok között szerepel a jobboldali szélsőségesek befolyása a pártra és az alkotmányos elvek elleni törekvések esetei, amivel a hivatal szerint a jogrendszerbe vetett bizalom „alapvető megrendülését” célozzák.