Főként szervezeti átalakításokkal, finomhangolással, elkerülhetetlen áremelésekkel és néhol drasztikusabb lépésekkel igyekeztek talpon maradni tavaly a munkáltatók, mivel az üzleti lehetőségek visszaestek, sokaknál elmaradoztak a megrendelések, közben pedig változatlanul kihívás maradt a munkaerő megtartása – állapítja meg a Salary Guide, a Hays Hungary éves rendszerességű, a munkaerőpiac helyzetét és elsősorban a béreket vizsgáló felmérése. Az idei évre fordulva úgy tűnik, ha nehezen is, de viszonylag sikeresen vette az akadályokat a 2023-ban még a magas infláció és a recesszió hatásait nyögő munkaerőpiac, bár az alagútból még nem ért ki – figyelmeztetnek a cég szakértői.

Katona Tibor kereskedelmi igazgató szerint,

bár az előző évi felméréshez képest kicsit optimistábban lépnek át 2024-be a munkáltatók, a következő 1-2 év makrogazdasági változásainak tekintetében a többség még mindig inkább borúlátó.

A hosszabb távú, 2-5 éves gazdasági jövőképet illetően ezzel szemben a semlegesség vagy inkább a derűlátás jellemzi a munkavállalói oldalt, amely 2024-ben a folyamatoptimalizálásra (a válaszadók 26,9 százaléka) és az üzletfejlesztésre (26,5 százalék) helyezi a legnagyobb hangsúlyt, miközben a korábban vezető pozíciót betöltő munkaerőmegtartás (24,9 százalék) a harmadik helyre szorult. Bár 2023-ban jóval nagyobb arányban voltak kénytelenek felfüggeszteni futó projektjeiket a vállalatok, mint azt egy évvel korábban feltételezték, az új évre kanyarodva ez a tendencia kissé visszaesett. A felmérésben részt vevő munkáltatók közel fele (48 százalék) az eredeti tervek szerint folytatja futó projektjeit, illetve indítja el az újakat 2024-ben.

Hova tűnt a képzett munkaerő?

Akárcsak egy éve, 2024-be is úgy érkeztünk meg, hogy a munkaerőpiacon komoly kihívás megtalálni a megfelelő jelölteket. Hiába érzékeli úgy a válaszadók közel negyede, hogy több az álláskereső a piacon, mint a korábbi években, a képzettség hiánya és a bérigények rendre nehézséget okoznak: a megkérdezett munkáltatók közel fele szerint kevés képzett jelölt közül válogathatnak, ráadásul irreálisak a fizetési igények. „A szakemberhiány hosszú idő óta fennálló kihívás a legtöbb iparágban, és úgy tűnik, ez velünk is marad” – hangsúlyozta Vizkeleti László, a Hays igazgatója. A felmérés tanúsága alapján változatlanul a szakember/specialista, szenior, illetve menedzser pozíciókat a legnehezebb betölteni, hiába igyekeznek lépést tartani a cégek a bérek frontján.

A megkérdezett munkavállalók nagy többségének (78 százalék) nőtt a fizetése 2023-ban.

Tízből heten (70 százalék) elégedettek jelenlegi munkahelyükkel, ami megegyezik az előző évi aránnyal. Nem látszik érdemi  változás a bérekkel kapcsolatos általános elégedettségben sem a korábbiakhoz képest (60 százalék elégedett, 40 százalék nem). Vizkeleti László szerint ez arra utal, hogy – a szűkülő üzleti lehetőségek ellenére – a munkáltatóknak javarészt sikerült lépést tartaniuk a szokatlanul magas inflációval a fizetések tekintetében.

Legalábbis, a munkavállalók elégedetlensége idénre nem nőtt. A felmérésben részt vevő vállalatok közel 90 százalékánál volt valamilyen mértékű béremelés 2023-ban, ez többségüknél a 10 százalékot is meghaladta. Ez komoly teljesítmény a gazdasági környezetet figyelembe véve, és feltehetően sok esetben leginkább a megtartás kényszere szülte.

Eltérők a két oldal elképzelései a bérek terén

Katona Tibor, a cég kereskedelmi igazgatója kiemelte, hogy jóval látványosabb különbségeket mutatnak az egy évvel ezelőtti szándékokhoz képest a 2024-re vonatkozó fizetésemelési tervek: 44-ről közel 62 százalékra ugrott a szokásos, éves béremelést tervező vállalatok aránya, a mértékében azonban nagyobb visszaesés látszik. A tavalyi, többségében 10-15 százalékos emelési szándékkal szemben az idén tízből négy megkérdezett munkáltató (42 százalék) alacsonyabb, 5-10 százalék közötti bővítéssel kalkulál. Az ennél is magasabb, 15-20 százalékos béremelés terve már csak mindössze a vállalatok 5 százalékánál jöhet szóba (egy éve ezek aránya 17 százalék volt).

Ehhez képest a munkavállalók természetesen nagyobb várakozásokkal tekintenek az idei év elé.

  • A legtöbben (30 százalék) 5-10 százalék közötti emelésre számítanak,
  • míg 19 százalékuk 10-15 százalékot,
  • 9 százalékuk pedig 15-20 százalékot remél.

Ugyanakkor a munkáltatói szándékban az is jelentős változásra utal, hogy további inflációkövető béremeléseket már csak minden tizedik cég tervez (10 százalék), szemben a tavalyi 17 százalékkal.

A dolgozói elégedettségben természetesen a béren kívüli juttatások is lényegesek, amelyek között egy évvel ezelőtt még a cafeteria vezette a rangsort. Az idei abszolút favorit azonban a rugalmas munkavégzés:

a munkavállalók szemében ez már olyan szintű elvárás, hogy a megléte már a toborzáskor komoly versenyelőnyt jelent

– ezért azok a munkáltatók, amelyek megtehetik, általában lehetőséget is adnak erre, ami a felmérésben részt vevő vállalkozások 62 százalékára igaz.