Békeszerződést írt alá Azerbajdzsán elnöke és Örményország miniszterelnöke amerikai közvetítéssel a Fehér Házban, Washingtonban pénteken.

Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Donald Trump amerikai elnök jelenlétében látta el kézjegyével a több mint 35 éve zajló konfliktus lezárásáról szóló megállapodást, amely az Egyesült Államok térségbeli gazdasági szerepvállalását is tartalmazza.

Az Economx által megkérdezett szakértő szerint a washingtoni nyilatkozat egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. 

Ugyanis az úgynevezett TRIPP, vagyis a Trump Route for International Peace and Prosperity (Trump Útvonal a Nemzetközi Békéért és Jólétért) semmilyen konkrét részletéről nem állapodtak meg.

Donald Trump amerikai elnök, Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök dokumentumaikkal pózolnak egy háromoldalú aláírási eseményen a Fehér Házban, Washingtonban, 2025. augusztus 8-án.
Donald Trump amerikai elnök, Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök dokumentumaikkal pózolnak egy háromoldalú aláírási eseményen a Fehér Házban, Washingtonban, 2025. augusztus 8-án. Kép: Reuters/Kevin Lamarque

Kránitz Péter Pál felhívta a figyelmet arra, hogy két, látszólag ellentmondásos követelmény szerepel benne: 

  • Azerbajdzsán és Nahicsevan között "akadálytalan" átjárást ír elő, ami látszólag az azeri követelésnek felel meg. Alijev többször elmondta, hogy nem akar egyetlen örménnyel sem találkozni az útvonalon, tehát se határőrizettel, se vámosokkal.
  • A nyilatkozat azonban Örményország szuverenitása, integritása és joghatósága alatt kívánja létrehozni az útvonalat, ez azonban határ- és vámrendészetet is jelent.

Washingtonban megállapodtak az EBESZ Minszk Csoport felszámolásában, amely még 1992-ben jött létre, és célja a karabahi konfliktus békés rendezésének elősegítése volt. Ez viszonylag kockázatmentes engedmény volt Örményország részéről – mondta a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, aki egyben rámutatott arra, hogy Azerbajdzsán azonban semmilyen engedményt nem tett,

  • nem esett szó az azeri megszállás alatt álló örményországi területek sorsáról,
  • a karabahi örmények hazatelepüléséről,
  • az Azerbajdzsánban elítélt örmény politikai foglyokról.
Kanyargós hegyi út a Zangezur-hegységben, Vajk és Gorisz között, Dél-Kaukázus, Szjunik megye, Örményország
Kanyargós hegyi út a Zangezur-hegységben, Vajk és Gorisz között, Dél-Kaukázus, Szjunik megye, Örményország Kép: Getty Images

A szakértő szerint bizalomra ad okot, hogy

a nyilatkozat említést tesz az 1991. évi almati nyilatkozatról, amely a szovjet közigazgatási határok szerint vonja meg az államhatárokat – eszerint Azerbajdzsán örmény területeket tart megszállás alatt.

Kránitz Péter Pál szerint összességében kijelenthető, hogy bár sem amerikai, sem NATO katonák nem mennek a nyilatkozat szerint Örményországba, de amennyiben a Zangezur-folyosót valóban egy amerikai vállalat fogja százéves licensz alapján ellenőrizni, – ami ugyan nem szerepel a nyilatkozatban, de az ankarai amerikai nagykövet erről beszélt, – akkor ezzel az Egyesült Államok kulcspozíciót szerezne a régió biztonsági architektúrájában, ami akár az észak-déli összeköttetést is keresztülvághatja, és jelentős kockázat Irán és Oroszország számára.

Arra számítok, hogy Teherán és Moszkva a közeljövőben határozott lépéseket tesz, hogy helyreállítsa az örményországi befolyását, ami földmozgásszerű következményekkel járhat a geopolitikai erőviszonyokban.

– közölte az MKI vezető kutatója, egyben hozzátette, hogyha erre sem Irán, sem Oroszország nem lesz képes, ami az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok alapján elképzelhető,

„akkor Örményország Dzsibutihoz hasonló helyzetbe kerülhet, amely a Vörös-tenger partján, a világkereskedelem egyik legfontosabb és instabil útvonalán, egyszerre ad otthont amerikai, francia, arab és kínai katonai támaszpontoknak. Egy ilyen kényes egyensúly garanciája lehet a stabilitásnak, Örményország mozgásterét azonban jelentősen korlátozhatja”

– fűzte hozzá Kránitz Péter Pál.

Azerbajdzsánban folytatódnak az utak és vasutak építése a Zangezur-korridorhoz, amely összekötné a nyugati tartományokat Nahcsevánnal, és egyben a Kínából Közép-Ázsiába, a Kaszpi-tengerhez, a Kaukázusba és Törökországba húzódó folyosó egyik útvonala lenne, 2023. október 9-én Zangilanban, Azerbajdzsánban. Fotó: Resul Rehimov
Azerbajdzsánban folytatódnak az utak és vasutak építése a Zangezur-korridorhoz, amely összekötné a nyugati tartományokat Nahcsevánnal, és egyben a Kínából Közép-Ázsiába, a Kaszpi-tengerhez, a Kaukázusba és Törökországba húzódó folyosó egyik útvonala lenne, 2023. október 9-én Zangilanban, Azerbajdzsánban. Kép: Getty Images/Resul Rehimov

Orbán türk barátai vérszemet kaptak, végleg ejtenék Moszkvát

A májusban még a Karmelitában vendégeskedő azeri elnök rájött, hogy már az erő pozíciójából beszélhet Oroszországgal. Nemcsak, hogy csalódott a lelőtt utasszállító körüli orosz ködösítés miatt, de nyíltan kimondta, hogy kinek is szurkol az orosz-ukrán háborúban. Az azeri állami médiában nála keményebben fogalmaznak: „Oroszország már nem szereplő, sem döntőbíró, sem viszonyítási pont. Ma már egy senki” - írja a szerző. Európának mindenesetre nagyon sok gázt ígértek.

Kapcsolódó