Páratlanul hosszú érdekérvényesítési folyamat ért célba 2024 végén, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában, a Duna Aszfalt Zrt. generálkivitelezésében elrajtolt a mohácsi Duna-híd projektje. A térség küzdelme a mohácsi hídért gyakorlatilag végig kísérte a magyar hídépítés, egyben magyar történelem különböző korszakait – írja a Magyar Építők.

Az első mohácsi átkelőt 1687-ben a török ellen vonuló Lotharingiai Károly serege verte fel, hogy átkelhessen a Dunántúlra a Duna-Tisza közéről, de II. József uralkodása alatt (1780-1790) is híd volt Mohácsnál a Dunán katonai célokra.

Komppal oldották meg a helyzetet, de az nem bírta a gyűrődést.

Az ország első ipari vasútjaként 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, amelyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, hogy onnan hajókkal vigyék tovább, és a 19. század második felében lecsapolták a nagy kiterjedésű Mohácsi-szigetet, amivel mintegy 5000 holdnyi kiváló minőségű termőföld keletkezett. A komp a mezőgazdasági áruforgalom miatt már hajnali 4 órától este 10 óráig járt, ráadásuk télen a jégzajlás idején három hónapig nem közlekedett.

Ha nem jön közbe a világháború, vasúti és közúti híd létesült volna.

Az 1900-as évek elején széleskörű összefogás és a hídért folytatott aláírásgyűjtés történt. Ennek köszönhetően 1909-ben ki is dolgozták az első terveket a mohácsi hídra, ám ezek megvalósítása az 1914-ben kitört  világháború miatt már nem indulhatott meg.

A nagy gazdasági válság is elsöpörte a hidat.

1926-ban újabb tervek készültek a mohácsi hídra. Az akkori sajtóhírek szerint 40 milliárd papírkoronába került volna a fejlesztés. Az 1929-ben kitört gazdasági válság újra elsöpörte a beruházást, az 1938-as beruházási programból törölték a mohácsi hidat, nem fért bele az akkori költségvetésbe. 

A második világháború vége felé, az 1944-ben előrenyomuló szovjet hadsereg pontonhidat épített az utánpótlás érdekében, egy páncélos csapat átkelésénél az kettészakadt.

A második világháborúban elpusztított 11 Duna-hídból 1955-re kilenc újra működött, a mohácsi nem volt köztük.

  • 1999-ben megállapodást írtak alá a dunaújvárosi és a mohácsi új Duna-hidak megépítéséért.
  • 2008-ban a parlament elfogadott egy új területrendezési törvényt, amelyben szerepelt a mohácsi híd is, ám ennek végül nem indult el a megvalósítása.
  • A 2010-es választások előtt már több politikus kampányában is megjelent a mohácsi híd megépítése, amelyre újabb megvalósíthatósági tanulmány (2014), majd környezeti hatástanulmány (2016) is készült, hogy aztán a kormány 2017-ben határozatban rendelje el a mohácsi Duna-híd terveinek elkészítését.
  • 2022 végére a SPECIÁLTERV Kft. elkészült a kiviteli tervekkel – a teljesítésbe bevont jelentősebb alvállalkozók a FŐMTERV Zrt. (mederhíd) és az UVATERV Zrt. (független statika) voltak, de a kormány 2022-es beruházási stopja a mohácsi híd építését is parkoló pályára tette.

A projekt végül felmentést kapott a beruházási stop alól, így 2024 végén a Duna Aszfalt Zrt. elkezdhette a munkaterület előkészítését.

Ugyanakkor, ha a folyó főágát átívelő, vidéki hidakra tekintve történelmi, földrajzi, hídszakmai, gazdasági szempontok alapján várhatóan jó ideig a mohácsi híd lesz az utolsó vidéki Duna-híd Magyarországon.