Az építőipar a GDP 7 százalékát adja, a kapcsolódó szektorokkal együtt csaknem 13 százalékot képvisel, multiplikátor hatása talán még ezt is felülmúlja. Vagyis a nemzetgazdaság meghatározó szektora, amely az elmúlt években gyengélkedett. Az uniós források elakadása, az állami beruházások hiánya, az infláció, a növekvő költségek mind-mind hozzájárultak a szektor mélyrepüléséhez.

Azonban a szeptemberi havi adatok már biztatóan alakultak, hiszen az építőipari termelés volumene 16,4 százalékkal haladta meg az augusztusi szintet. Ez persze egyrészt az előző havi alacsony bázisnak köszönhető, másrészt éves szinten a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 15,2 százalékkal volt nagyobb az építőipari termelés az egy évvel korábbi, adathoz képest, vagyis a korábbi hónapokban nemigen történt előrelépés.

Kapcsolódó

Az építőipar legnagyobb megoldandó kihívásai közé tartozik az építőanyagok magas importkitettségének csökkentése, a szabályozás egyszerűsítése és a lakásépítések ösztönzése. 

Új ösztönzők

Mindenesetre az építőipart most számos kormányzati intézkedés stimulálhatja. A kormány már korábban az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv számos pontjában erőfeszítéseket tett az építőipar és a lakáspiac helyzetbe hozására. Ezen belül a felújítási és a lakásépítési programok élénkíthetik a szektort. A fellendülésnek különösen a szeptemberben elindított Otthon Start Program (OSP) adhat nagy lökést. 

Az OSP-vel a kormány megpróbálja felpezsdíteni a használtlakás-vételek mellett a lakásépítéseket is, amelyek a magas kamatok és infláció, illetve a dráguló építési és munkaerő-költségek, valamint a korlátozott mértékben növekvő bérek miatt az utóbbi időben jelentősen visszaestek. Az OSP finanszírozási konstrukciója (3 százalékos hitel plusz 10 százalékos önerő) reális lehetőséget ad az első lakást vásárlók számára, ami az új építési projektek számát is növelheti, a hatalmas lakópark-fejlesztések pedig nagy volumenű megrendelést biztosítanak az építőiparnak.

Ráadásul azok a 250 lakásnál nagyobb beruházások, ahol az otthonok legalább 70 százaléka megfelel az Otthon Start feltételeinek, kiemelt beruházássá nyilváníthatók. Így az engedélyezési folyamat gyorsabban lezajlik, vagyis még hamarabb indulhatnak a beruházások, az építőipar még gyorsabban növelheti szerződésállományát, ezzel együtt az érdekelt vállalkozások növelhetik a munkaerő-létszámot és fejleszthetik a technológiai képességeiket. Ráadásul a nagy generálkivitelezők mellett a kisebb cégek, kkv-k is labdába rúghatnak, tágabb értelemben az egész beszállítói lánc fellendülhet mind a felújítási piacon, mind a nagyobb beruházásoknál.

Mit hozhat a konyhára?

Az MNB októberi lakáshitel adatai már biztatóak, hiszen 257,57 milliárd forint összegben kötöttek új szerződéseket, ami jelentős növekedés az előző hónaphoz képest, köszönhetően az Otthon Start Program (és részben a Zöld Otthon Program) szeptemberi indulásának. Ez volt a legmagasabb havi szerződéskötési volumen, ami a hazai lakáshitelpiacon valaha regisztráltak. 

Az OSP több fronton jelenthet jelentős élénkítést a magyar építőipar számára, azonban, hogy ebből mekkora lendület lesz, jelentős mértékben függ a kivitelezés gyorsaságától és a piaci reakcióktól, vagyis végső soron a vásárlóerőtől és a valódi piaci igényektől. Mindenesetre a lakáshitelek októberi felfutása biztató, kérdés, hogy mekkora és „hány tízezer adásvételnyi” tartalék van a magyar társadalomban.

Mindenesetre a Lakhatási Tőkeprogramba az állam 300 milliárd forintot invesztál, ez alapján a szakértők azt mondják, hogy akár 1000 milliárd forintos összvolumen keretében 5 év alatt 25-30 ezer újlakás épülhet, amely évente 5-6 ezer új otthont jelenthet.  Optimista előrejelzések szerint 2026 és 2028 között akár 40–70 százalékkal is nőhet az évente épülő új lakások száma, ami évi 22–34 ezer közötti átadást jelenthet. Azért érdemes a földön maradni, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy aki a Z generáció tagja, az feltétlenül lakást akar vásárolni. 

További előrejelzések szerint három év alatt akár 15–20 ezer új dolgozóra is szükség lehet a különböző építőipari szakmákban. Kérdés, hogy a magyar munkaerőpiacon van-e ekkora tartalék, egyáltalán a fiatalok számára vonzó-e az építőipar. Nem véletlenül az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) különböző programokat támogatva próbálja csábítani a fiatalokat a szakképzésbe, talán a digitális megoldások előtérbe kerülése némileg növelheti a motivációt.

Hol tart a folyamat?

Ahogy az elején jeleztük, hosszú hónapok után nőtt az építőipar rendelésállománya, bár a korábbi alacsony bázis ennek jelentőségét jelentősen rombolja. Mindenesetre az MBH elemzői 2025 utolsó negyedévére lassú élénkülésre számítanak, amelyet egyre inkább támogatnak az említett állami ösztönző programok. Az épületek felújításának anyagigénye miatt pedig a gyártók kapacitáskihasználtsága javulhat, ill. az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is tovább növekedhet.  

Bár a tavalyi és idei újlakás-átadások nagyságrendje siralmas, hiszen 13-14 ezer otthonról beszélhetünk mindkét évben, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19.947-re nőtt az első három negyedévben, ami 37 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában. Vagyis bár az idei évet már temethetjük, középtávon javulásra számíthatunk, hiszen már a tervasztalról is lehet vásárolni az új társasházi építményi jognak köszönhetően. Ha jövőre még nem is készülnek el az új lakóparkok, az OSP és a Lakhatási Tőkeprogram miatt már eredményeket is várhatunk 2026-tól.

Az ÉVOSZ nyár végi becslése szerint az OSP 800 milliárd forinttal több megrendelést adhat az építőiparnak, és emelheti az ágazatban a tartósan foglalkoztatottak arányát is. Tehát a program a keresletélénkítő hatás mellett a kínálati oldalt is ösztönzi, hiszen már több mint 10 ezer olyan ingatlan gyorsított engedélyezési eljárása indult el, amely a fiatalok lakhatási igényeit hivatott kielégíteni. Emellett további több ezer otthon startos lakás fejlesztésében fognak döntéseket hozni a közeljövőben.

Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője szerint a 3 százalékos támogatott hitel az új lakások piacát élénkítheti, míg az energetikai felújítási program a meglévő épületállomány korszerűsítését gyorsíthatja. A két intézkedés együtt a 2025-ös gyenge év után stabilizáló hatást gyakorolhat az ágazatra. Az építőiparban nem gyors visszapattanásra, hanem lassú, de fokozatos élénkülésre lehet számítani 2026-ban.

Az Otthon Start hitel következtében minden eddigi rekordot messze megdöntött a lakáshitelezés októberben, ami óvatos bizakodásra ad okot az építőiparnak abban a szegmensében, amely a lakásépítésben és kivitelezésben érdekelt. A kiemelkedő októberi adatokat a következő hónapokban szerényebb növekedés követheti, de a lakáshitelezés másodlagos piaci hatása is jótékony hatással lehet az ágazatra, ami akár újabb beruházási boomot indíthat el, értékelte nemrég a helyzetet Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke.