A milánói-cortinai téli olimpia a becslések szerint összesen 5,3 milliárd euró gazdasági értéket generál, ebből 2,3 milliárd euró a turizmusból származik majd – írta a nagyszabású rendezvény gazdasági hatásait elemezve az Euronews.

A portál idézte a Banca Ifis jelentését, amely szerint 

Kapcsolódó

a játékok teljes gazdasági hatása várhatóan eléri az 5,3 milliárd eurót, amiből várhatóan 1,1 milliárd euró a turisták és az operatív személyzet rendezvény alatti költéseiből, míg további 1,2 milliárd euró a következő 12-18 hónapban a folyamatos turisztikai forgalomból származik majd.

A szervezők körülbelül 2,5 millió nézőre számítanak közvetlenül a játékok során, átlagosan három éjszakás tartózkodással. Milánó, Cortina és a környező városok szállodái, közlekedési üzemeltetői és szolgáltatói máris a kereslet növekedéséről számolnak be, a valós idejű foglalási adatok pedig nemcsak a hagyományos téli központokban, hanem olyan városokban is fokozott aktivitást tükröznek, mint Verona és Velence.

Már most látszik tehát, hogy az olasz gazdaság egyik pilléreként funkcionáló turisztikai ágazat a játékok alatt erős lendületet kapott. Hosszabb távon pedig Chloe Parkins, az Oxford Economics vezető közgazdásza szerint Olaszország jó úton halad afelé, hogy 2026-ra 66 millió nemzetközi turistát fogadjon, szemben a 2023-as 60 millióval. A közgazdász becslései szerint az idegenforgalmi bevételek csak idén 2,9 milliárd euróval fognak emelkedni, Észak-Olaszország városaiban pedig felülmúlják majd az országos trendeket.

Az olimpiai játékok közpénzügyi szempontból is kezelhetőnek tűnnek.

Mariamena Ruggiero, az S&P Global Ratings elemzője arról számolt be, hogy a Milánó–Cortina olimpia kevésbé költséges, mint a 2015-ös milánói világkiállítás, és sokkal kevésbé megterhelő az ország számára, mint a 2006-os torinói téli játékok voltak.

Az S&P a Milánó–Cortina téli olimpia teljes költségét 5,7 és 5,9 milliárd euró között becsüli, ami Olaszország 2025-ös GDP-jének körülbelül 0,3 százalékával egyenértékű.

A kiadások mintegy 63 százaléka állami, nagyrészt a központi kormányzat által finanszírozott, és elsősorban az infrastrukturális beruházásokra irányul.

„A Milánó-Cortina olimpia kevesebbe került, mint a szocsi és a pekingi, de többe, mint bármely más téli olimpia az elmúlt 20 évben” – mutatott rá Ruggiero. A szakember összességében arra számít, hogy a stabil látogatószám akkora bevételekhez vezet, amelyek nagyrészt kompenzálják az üzemeltetési költségeket. Hosszabb távon pedig az olimpiára korszerűsített közlekedési rendszerek és a megújult közterületek jól szolgálják majd a lakosok és a turisták igényeit.