Szegénység, éhezés, vízhiány, háborúk, egyenlőtlenségek:
számos alapvető globális problémát nem vesz kellő hangsúllyal figyelembe még a mesterséges intelligencia etikusnak szánt, úgynevezett emberközpontú
megközelítése sem. Ehelyett csupán főképpen a nemzeti határokon belüli
társadalmi kihívásokra keresi a választ – állapítja meg a Budapesti Corvinus
Egyetem friss tanulmánya öt nyugati egyetem témába vágó szövegeinek
tartalomelemzése alapján.
Visszatérő kritika a társadalomtudósok részéről, hogy az
etika túl kis szerepet játszik a mesterséges intelligencia fejlesztésében.
Ennek megoldására vezették be az emberközpontú mesterséges
intelligencia (human-centered AI, HAI) koncepcióját, amelyet mára számos projekt, kutatóközpont, egyetemi kurzus, vállalat használ, de mindegyikük egy
kicsit másképp. A vizsgálatba a Bolognai Egyetem, a Northwestern
Egyetem, a Marylandi Egyetem, a Stanford Egyetem és az Utrechti Egyetem.
A tanulmány összegzése szerint minden intézmény egyedien használja az emberközpontú mesterséges intelligencia fogalmát, csak annyiban közös az értelmezésük, hogy emberek igényeivel hozzák kapcsolatba.
Az akadémiai szféra felismerte, hogy humanista törekvéseik
bizonyítására a technikai megoldások helyett leginkább támogató szemléletű
tartalmat kell kínálniuk – mondta Vicsek Lilla, a Corvinus szociológus kutatója, az Algorithmic ethics című tanulmány egyik szerzője.
Ez fontos eredmény, mert a korábbi, piaci szektorok etikai irányelveit vizsgáló kutatások épp a technikai megoldások dominanciáját mutatták ki
– tette hozzá.
A kutatók szerint a vizsgált akadémiai közeg ennek ellenére
nem foglalkozik több alapvető kérdéssel:
- gyakran homogén csoportként kezelik az emberiséget, és azt
feltételezik, hogy minden társadalom ugyanazokkal a problémákkal küzd, - az emberközpontú mesterséges intelligenciával foglalkozó
írások alapvetően a jómódú, globális észak szükségleteihez igazodnak.
Bár a vizsgált intézetek a helyi, nemzeti határokon belüli
marginalizált közösségek kihívásait gyakran számontartják, de országközpontúak:
általában figyelmen kívül hagyják a globális dél elfogadhatatlan
életkörülményeit, a szegény régiókban jelen lévő problémákat, például a
vízellátás hiányát, az éhezést, a veszélyes munkahelyeket, a betegségeket és a
háborúkat, amelyek Afrika jelentős részét, valamint Ázsia és Dél-Amerika nagy
részét érintik.
Pedig, ha a globális délre is kiterjedne a figyelem, azzal
érdemben lehetne segíteni sok kiszolgáltatott csoport életminőségén,
egyáltalán, a túlélési esélyein.
Hiányoznak a konkrét javaslatok a feltárt problémák megoldására.
Fontos etikai hatása van a mesterséges intelligenciával
összefüggő hatalmi kérdéseknek, döntéshozatalnak is. A nagy technológiai
vállalatok kiterjedt adatgyűjtéséből fakadó hatalmat két vizsgált intézmény – a
Bolognai és a Northwestern Egyetem – honlapja egyáltalán nem kritizálja, míg
másik kettő – a Stanford és az Utrechti Egyetem – az elszámoltathatóságot, az
adatvédelmet helyezi a középpontba.
A Stanford Egyetem publikálta a legtöbb tartalmat, és itt
jelentek meg leginkább tartalmak egyenlőtlenségekről, de még itt is csak kis
mértékben. A két európai egyetem nagyobb arányban említi a mesterséges
intelligenciával kapcsolatos társadalmi felelősségvállalást és
fenntarthatóságot, mint az amerikaiak, de túl általános, felületes módon,
konkrét javaslatok nélkül.
Azért fontos kutatni az emberközpontú MI vízióit, mert ezek
az elvárások irányíthatják és koordinálhatják az MI-ért felelős szereplők
tevékenységét – összegezte Vicsek Lilla, a Corvinus szociológusa.
