A magyar lakosság leginkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítaná az állam erőforrásait – derül ki a Mol megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból. Az MTI-nek elküldött összefoglaló szerint felmérés alapján a teljes népesség 70 százaléka érzi úgy, hogy a klímaváltozás jelentősen, vagy valamilyen mértékben hatással van a mindennapi életére. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, illetve minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy érzékel ilyen hatást.

A válaszadók

  • 92 százaléka a megújuló energiaforrások fejlesztését jelölte meg támogatandó területként,
  • 64 százalék válaszolta azt, hogy szükség van állami közreműködésre, ösztönző és támogató szabályozásra a fenntartható üzemanyagok használatának elterjedése érdekében,
  • 91 százaléka fontosnak tartja azt, hogy Magyarországon növekedjen a megújuló forrásból származó energiatermelés. 

A szélerőművek telepítését 74 százaléka támogatná a saját településén, a pártolók aránya az iskolai végzettséggel együtt nő. Napelemparkok megvalósítását 84 százalék tartaná elfogadhatónak a saját településén.

A megújuló forrásból származó áramért 

  • csaknem 40 százalék hajlandó lenne magasabb árat fizetni,
  • ezen belül a többség legfeljebb 10 százalékos ártöbbletet vállalna be. 

A megújuló forrásból származó üzemanyagokért

  • minden harmadik megkérdezett hajlandó lenne többet fizetni,
  • bár legfeljebb 10 százalékkal többet. 

Elsősorban a diákok és a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemző ez az álláspont.

A zöld hidrogénnel kapcsolatban

  • csak a lakosság 6 százaléka érzi magát tájékozottnak,
  • és további 21 százalék hallott róla.

A biometánt

  • 17 százalék ismeri alaposan,
  • 44 százalék valamilyen mértékben,
  • de a válaszadóknak csak 38 százalék tekint rá fontos jövőbeni megújuló energiaforrásként.

A geotermikus energia, illetve e téren Magyarország kedvező adottságainak az ismertsége kétharmados.

  • Közel 90 százalék látná szívesen a jövő energiaellátásának egyik kulcsszereplőjeként a föld hőjéből nyert energiát,
  • és 85 százalék új geotermikus erőművek építését is támogatná.
  • A válaszadók 84 százaléka a lakóhelyén is igénybe venné, ha lenne rá mód, de többségük csak akkor, ha olcsóbb lenne a jelenlegi fűtési módnál.

A Mol az évtized végéig több mint négymilliárd dollárt költ fenntarthatósági beruházásokra.

A közlemény szerint az átmenet fontos mérföldköve a vállalat százhalombattai finomítója, ahol évek óta növényi és állati eredetű hulladék olajokkal, illetve zsírokkal együtt dolgozzák fel a kőolajat, csökkentve a termékek környezeti lábnyomát. A Dunai Finomítóban lévő zöldhidrogén-üzem évi 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogén előállítására képes, ezzel több mint tízezer hidrogénüzemű személyautó éves üzemanyag-felhasználását lehetne fedezni.

A vállalatcsoport aktív a megújulóenergia-termelésben is.

A Tiszaújvárosban épülő új, 48 MW teljesítményű naperőmű annyi áramot termel majd, amely elegendő lehet mintegy 28 ezer átlagos Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei háztartás éves áramellátásához. A napelempark mellett egy 40 MWh energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszer is létesül.

A Mol jelenleg 7 magyarországi és 2 horvátországi napelemparkot üzemeltet, összesen 111 MW kapacitással, 2026-ra ezt mintegy 200 MW-ra fogja növelni.

A Mol résztulajdonában álló Rossi Biofuel Zrt. évi 200 ezer tonna bioüzemanyag előállítására képes, a vállalat szarvasi biogáz üzeme pedig két kisvárosnak elegendő elektromos energiát termel meg, szintén megújuló forrásból. A Mol vezető szerepre készül a régiós biometán-előállításban, de geotermikus kutatásokat és kísérleti lítiumtermelési projekteket is elindított a közelmúltban – írták a közleményben.

Kapcsolódó