Meglepő mechanizmust tártak fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói, akik felfedezték, hogyan élhetik túl a rákos sejtek a kemoterápiát, hogy utána újra mellrákot okozzanak.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat csütörtöki közleményében.

Azt írták, hogy a riasztó eredmények szerint a „zombi állapot" a vizsgált – FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott – gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva.

A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak.

Ez egy igazán paradox helyzet. Amit a rákkezelés során eddig szövetségesünknek hittünk, az valójában végig egy rejtett ellenség volt

– idézi a közlemény Bajtai Esztert, a tanulmány első szerzőjét, aki hat évet dolgozott a projekten. A kísérleteinkben a TIS-be lépett tumorsejtek néhány hónapon belül szinte mindig ki is szabadultak belőle. Ez egyszerre volt izgalmas és félelmetes – tette hozzá.

Gyalázatos számok: rosszak a magyar rákbetegek túlélési esélyei. Az OECD legfrissebb rákügyi országprofilja szerint a daganatos betegek halálozása 32 százalékkal meghaladta az uniós átlagot, lakosságarányosan kevés a CT- és az MR-készülék, és a gyermekkorú rákbetegek száma is Magyarországon a legmagasabb.

A kutatócsoport egy másik meghökkentő felfedezést is tett: a zombi sejtek immunkörnyezettel szemben mutatott viselkedését.

Normál esetben az egészséges sejtek szeneszcenciája immunválaszt vált ki, amely eltávolítja őket. A TIS tumorsejtek azonban más taktikát alkalmaznak: specifikus jelátviteli útvonalakat aktiválnak, és fehérjéket termelnek az immunválasz elnyomására. Ez azt jelenti, hogy a zombi sejtek nemcsak a kemoterápiával és célzott biológiai terápiákkal szemben ellenállóak, hanem az immunrendszer természetes támadásait is képesek elhárítani.

A TIS sötét oldalának feltárásához kiterjedt együttműködésre volt szükség, amelyben részt vett a HUN-REN TTK, az Országos Onkológiai Intézet, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont (HUN-REN EK), a Szegedi Tudományegyetem, valamint két nemzeti laboratórium, a Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Nemzeti Laboratórium és a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium – hangsúlyozta Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Onkológiai Kutató Központ Kísérletes Farmakológiai Osztályának vezetője.

Most kezdődhet a munka, hogy hogyan győzzük le ezt a jelenséget

– tette hozzá a kutató.

Füredi András, a HUN-REN TTK kutatója szerint ez a rendkívül összetett ellenállási mechanizmus komoly kihívás elé állítja a rákkutatókat.

A terápia-indukált szeneszcencia megmagyarázhatja, hogy egyes daganatok miért újulnak ki akár évtizedekkel a sikeresnek vélt kezelés után, miközben olyan védekezési mechanizmust biztosít a rákos sejteknek, amely ellenáll a legtöbb hagyományos terápiás megközelítésnek – magyarázta.

Radikálisan új megközelítésre van szükség ennek leküzdésére. Szerencsére ez számunkra még csak a kezdet: már sikerült azonosítanunk a TIS kulcselemeit, amelyeket a következő hónapokban kihasználunk annak érdekében, hogy új stratégiákat dolgozzunk ki a jelenség legyőzésére

– fűzte hozzá a HUN-REN TTK kutatója.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jelentős átalakuláson megy keresztül, amelynek célja, hogy a magyar kutatás nemzetközi szinten is versenyképes legyen. A szervezet jövőjében a mesterséges intelligencia (AI) kiemelt szerepet kap. A részletekről Gulyás Balázs elnökkel és Jakab Roland vezérigazgatóval beszélgettünk.