A négyévszakos turizmus szolgáltatásokat, új beruházásokat hoz magával, ezért az új vízparti terv immár nem településenként, hanem egységesen kezeli a teljes partszakaszt. Erről beszélt Balatonfüreden a Contech 2025 konferencia építészeti fórumán Lánszki Regő országos főépítész, aki bemutatta a Balaton térségének átfogó építészeti reformját, amely – elmondása szerint – a beépítési tilalom hétszeresére növelésével, szigorú tervtanácsi eljárásokkal és a közhasználatú strandok védelmével igyekszik megőrizni a tó egyedi karakterét – írta összefoglalójában az Index.

Lánszki Regő emlékeztetett, a 20. század elején még szőlőhegyekről és présházakról szólt a térség, ma már a vízpart üzleti célponttá vált. Az államtitkár szerint fokozatos aránytévesztés történt, amely mára kritikus pontra jutott. Hozzátette, a négyévszakos Balaton koncepciója ugyan versenyképesebbé tette a térséget – a lángosbódék helyett minőségi éttermek nyíltak –, de ez új feszültségeket is szült. Az itt élők és az üdülőtulajdonosok érdekei gyakran ütköznek, ezért kellett új szabályozásokat létrehozniuk.

Az államtitkár szerint az egyik ilyen elem a beépítési tilalom alatti területek radikális bővítése.

Míg korábban mindössze 237 hektárnyi területet védtek így, az új szabályozás szerint ez 1592 hektárra nő – gyakorlatilag meghétszerezve a védett zónákat. 

Lánszki szerint ez lehet az eddigi legszigorúbb intézkedés a térségben.

A szigor a tervtanácsi eljárásokban is megmutatkozik, hogy  az országos átlagnál jóval magasabb, 30-40 százalékos az elutasítási arány a balatoni projektekben. Sok beruházó csak akkor szembesül ezzel, amikor már megvásárolta a telket, és kiderül, hogy az elképzelt épület helyett jó esetben is csak néhány emelettel alacsonyabbat építhet.

Bár Lánszki Regő elismerte, hogy

illúzió a Balaton teljes partvonalának körbejárhatóvá tétele, de így is jelentős előrelépés történt. A korábbi 67 kilométernyi közhasználatú vízparti sétány hossza 97 kilométerre bővült – ez 30 kilométernyi plusz szabadon látogatható partszakaszt jelent.

Mint mondta, tíz-húsz évvel ezelőtt kellett volna lépni, de legalább most sikerült megállítani a privatizáció további terjedését.

Kiemelte:

Ennek egy eszköze az is, hogy a közhasználatú strandok védelmében kategorikus tilalmat vezettek be: ezeket a területeket nem lehet többé elidegeníteni, ami kiszámíthatóságot teremt minden érintett számára.

A cél fenntartható egyensúly megteremtése, ahol a szigorú védelem mellett van tere a minőségi, a térség versenyképességét szolgáló fejlesztéseknek is. Ez az egyensúlykeresés különösen fontos lesz a Balatonfelvidéken, amely Lánszki megfigyelése szerint az elmúlt két évtizedben rohamosan veszíti el egyedi karakterét. A következő időszak feladata lesz meghatározni, mely területeket kell szinte érintetlenül megőrizni, és hol engedhető meg kontrollált fejlesztés. 

Nem skanzenesíteni, nem konzerválni akarjuk a tavat

– fogalmazott.

Lánszki Regő azt is elmondta, hogy tisztában vannak a szigorú szabályozás által okozott feszültségekkel, de amit Budapestben logikus lépésnek gondolnak, az a terepen váratlan akadályokba ütközik. Éppen ezért rendszeres egyeztetéseket terveznek építészekkel, főépítészekkel és beruházókkal. 

Orbán Viktor aláírta a rendeletet, minden megváltozik a Balatonnál

Az új határozat szigorúbban szabályozza a tó ökológiai egyensúlyát és közhasználatú területeit, megakadályozza a vízparti zöldterületek magánkézbe jutását, a beépítéseket, valamint növeli a természetes partszakaszok és parti sétányok hosszát. Erről itt olvashat >>>