Építkezések, lakásépítés, ipari kibocsátás – miközben néhány térség próbál kapaszkodni, országos szinten továbbra is gyenge a teljesítmény. A vármegyékről szóló gazdasági elemzésünk második részében részletesen megnéztük, hogyan állnak az egyes régiók.

Kirobbanó siker nem várható jövőre sem az építőipartól

2025 első negyedévében nem muzsikált jól az építőipar:

Kapcsolódó

a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások termelése országosan 7,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól

– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentéséből. A főváros mellett nyolc vármegyében is csökkenést mértek, és különösen az épületépítések húzták le a számokat: ez a szegmens 11 százalékkal esett vissza, míg az egyéb építmények építése csupán 0,6 százalékkal. Az országos termelés visszaesése annál is inkább figyelmet érdemel, mert miközben a fővárosban mindkét építménytípusnál zsugorodás történt, a vármegyék többsége szerény, de pozitív növekedést tudott felmutatni.

„Az építőipar teljesítményét több szemüvegen keresztül is nézhetjük. Az optimista olvasat szerint a gyenge első negyedévet követően a második negyedév erősebben alakulhat az építőipar számára – bár még a júniusi adatot nem ismerjük. Ha a június hónap nem lesz kifejezetten gyenge, a második negyedévben az építőipar GDP-növekedéshez való hozzájárulása pozitív lehet. 2021-hez viszonyítva az elmúlt három negyedévben fokozatos kilábalás látszik a szektorban – nagyon mély szintről –, ez folytatódhatott 2025 Q2-ben” – mondta az Economxnak Trippon Mariann.

A CIB vezető elemzője szerint, ha azonban egy hosszabb időtávot vizsgálunk, akkor az látszik, hogy az ágazatban a 2017-2019 közötti boom-ot követően, a rövid távú ingadozásoktól eltekintve több mint öt éve gyakorlatilag stagnál a volumen. Ennek összetett okai vannak: 

  • az állami megrendelések visszaesése (2022 utáni költségvetési kiigazítás során visszafogott állami beruházások);
  • az EU-források hiánya;
  • a vállalati szektorban a gyenge keresleti környezet, bizonytalan kilátások fogják vissza a beruházásokat;
  • és a lakásépítések sem kifejezetten erősek az elmúlt időszakban.

Az építőiparban kirobbanóan magas dinamikát idén és jövőre sem várunk, stabilizációt, fokozatos élénkülést azonban igen – közölte az elemző.

Az új szerződések volumene sem fest szebb képet: az év első három hónapjában 16 százalékkal kevesebb új megállapodás született, mint egy évvel korábban. A legdurvább zuhanást Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szenvedte el (mínusz 52 százalék), míg Tolna meglepő fordulattal épp az ellenkező irányba mozdult: ott 55 százalékkal több új szerződés született, mint 2024 elején.

A már meglévő szerződésállomány ugyanakkor némiképp ellensúlyozza a kedvezőtlen tendenciát: 2025 márciusának végén 3591,1 milliárd forintra rúgott, ami reálértéken 3,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Bács-Kiskun vármegyében több mint duplájára (+152 százalék) nőtt a szerződésállomány, míg máshol – különösen Fejérben – drasztikus csökkenés (–47 százalék) következett be. Az összkép tehát széttartó: az építőipar egészét nézve lefelé mutat a nyíl, de területi bontásban még akadnak kapaszkodók.

Túl drága az építőanyag, ezért is kevés az új lakás

Hiába a 2023 végén látott átmeneti fellángolás, 2025 első negyedévében ismét csökkent a lakásépítés Magyarországon:

mindössze 2704 lakást vettek használatba, ami még a tavalyi, eleve alacsony bázisnál is 2,7 százalékkal kevesebb.

Ilyen kevés új lakást első negyedévben legutóbb 2017-ben adtak át. A visszaesés legnagyobb súllyal Fejér és Bács-Kiskun vármegye teljesítményén múlt, ugyanakkor Somogy, Pest és Zala megye növekvő számai némiképp tompították az országos negatív trendet.

„Egyelőre általános fordulatot mi nem látunk, az újlakás-építések száma továbbra is nagyon elmarad a kívánatosnak tartott szinttől. Az építések, felújítások alacsony szintje többek között a jelentősen megemelkedett költségekkel (alapanyag, munkaerő stb.) és ezzel párhuzamosan a jelentősen megemelkedett eladási árakkal magyarázható” – hangsúlyozta Trippon Mariann. Hozzátette, hogy

bár a kormány rengeteg eszközzel támogatja a lakóingatlan piacot, de ez a rengeteg ösztönző nagyobb mértékben a kereslet és az árak emelkedésében csapódott le, a kínálati oldalt láthatóan nem stimulálta megfelelően.

Pedig elengedhetetlen lenne az újlakások, illetve a lakásfelújítások számának jelentőse emelkedése, hiszen mindkét érték messze van az egyensúlyinak tekintett szinttől.

A fővárosban egyébként 7,4 százalékkal, a megyei jogú városokban pedig látványosan, 33 százalékkal csökkent a lakásátadások száma – utóbbiak összesen még a budapesti új lakások felét sem érték el. A kisebb településeken viszont valamelyest nőtt az aktivitás: a nem megyei jogú városokban 29 százalékkal, a községekben 2,5 százalékkal több lakást vettek használatba. Intenzitásban Somogy és Pest megye vezet: itt az országos átlagnál több mint kétszer annyi új lakás jutott tízezer lakosra. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében alig mérhető az építési kedv.

Fordulat azonban mutatkozik az engedélykérelmekben: a kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 2025 első negyedévében 5651 volt – ez 25 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A pozitív fordulat mögött jellemzően néhány nagy fővárosi projekt áll. Budapesten kívül viszont tovább csökkent az engedélykérések száma, különösen a megyei jogú városokban (–17 százalék) és a kisebb városokban (–25 százalék).

Szabadesésben az akkugyártás

Folytatódott az ipar gyengélkedése 2025 első negyedévében: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások kibocsátása országosan 4,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A legnagyobb visszaesést Pest vármegyében mérték (–16 százalék), miközben Hajdú-Bihar 14 százalékos növekedéssel kitűnt az általánosan kedvezőtlen trendből.

Az ipari kibocsátás több mint fele továbbra is néhány térségre koncentrálódik: Győr-Moson-Sopron, Pest, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére, valamint a fővárosra.

A második negyedévben sem körvonalazódott érdemi fordulat, de az április-májusi adatok talán stabilizálódást jeleznek. Ennek ellenére az év első öt hónapjában  4,1 százalékkal zsugorodott éves szinten a volumen. 

A nagy súlyú ágazatok közül éves szinten a járműipar bővülést tudott felmutatni, az akkugyártás lejtmenete azonban nem állt meg. Az első negyedévben az ipar hozzájárulása a GDP-bővüléshez negatív volt, a második negyedév teljesítményét a júniusi adatok határozhatják meg, de az biztos, hogy ebben a három hónapban a szegmens érdemben nem tudta támogatni a gazdasági teljesítményt

– közölte lapunkkal a CIB elemzője.

Trippon Mariann szerint rövid távon érdemi fordulatra nem számíthatunk, ameddig a külső keresleti környezetben nem következik be trendforduló, a hazai ipar is nyomott teljesítményt nyújt. 2025 a harmadik év lehet, amikor az év egészében csökken az ipari termelés.

Az egy lakosra jutó termelési érték alapján Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron messze meghaladja az országos átlagot (1,4 millió forint/fő), míg Somogyban és Békésben ennek kevesebb mint a felét termelték meg. A feldolgozóipar – amely az ipar teljesítményének 96 százalékát adja – szintén csökkenést mutatott (–4,2 százalék), és bár néhány alág (például elektronikai ipar és vegyipar) növekedni tudott, a meghatározó járműgyártás 3,7 százalékos visszaesést produkált.

Miközben a belföldi értékesítés stagnált (–0,1 százalék), az ipari export szerényen, 0,9 százalékkal nőtt. A legtöbb térségben továbbra is a külpiacok adják az árbevétel döntő részét – kivételt csak néhány vármegye (pl. Baranya, Tolna, Zala) és Budapest jelentett, ahol a belföldi eladások domináltak.