Az év első két hónapjában a magyar gazdaságban fokozódott az inflációs nyomás, ám márciusra enyhülés következett, amit részben a hónap közepén életbe léptetett kiskereskedelmi árrés-szabályozás is támogathatott. Az év első félévében a fogyasztói árak átlagosan 4,8 százalékkal haladták meg a tavalyi év azonos időszakának szintjét – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2025. I. félév című kiadványában.

A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint Magyarországon 4,9 százalékos volt az áremelkedés, ami több mint kétszerese az uniós átlagnak (2,5 százalék). Ezzel hazánk az Európai Unióban Románia mögött a második leggyorsabb áremelkedést produkálta.

Kapcsolódó

A régiónkban továbbra is az uniós átlag feletti infláció jellemző: a szomszédos országok és a visegrádi négyek közül csak Szlovéniában nőttek lassabban a fogyasztói árak.

Brutálisan elszálltak az élelmiszerárak

Az idei év első felében az élelmiszerárak jelentősen befolyásolták a magyar infláció alakulását. Az I. negyedévben az élelmiszer-infláció meredeken emelkedett, a II. negyedévben azonban már nem gyorsult tovább, bár a 2024-es átlaghoz képest továbbra is magas szinten maradt. Az év első hat hónapjában az élelmiszerek fogyasztói ára átlagosan 6,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.

A termékkörön belül a liszt drágult a leginkább, 34 százalékkal, ami a 2024 júliusában megszűnt hatósági árszabályozás hatására kialakult jelentős áremelkedés folytatása. A liszt mellett a tojás és az étolaj ára is jelentősen nőtt, sorrendben 26 és 25 százalékkal, míg a csokoládé, kakaó, bolti kávé, gyümölcs- és zöldséglé, valamint a tej 14–18 százalékkal drágult. Hozzá kell tenni, hogy az egyes élelmiszerek árának változását részben a világpiaci folyamatok is befolyásolták, így a hazai fogyasztók továbbra is a nemzetközi trendek hatása alatt álló árszinttel szembesültek.

Az Eurostat adatai szerint a tojás ára nemcsak Magyarországon, hanem a többi három visegrádi országban is kiugróan emelkedett az idei év első felében. A gyorsuló élelmiszer-infláció miatt a kormány március közepétől több élelmiszer-kategóriára árszabályozást vezetett be. A rendelkezés értelmében a jogszabályban felsorolt termékek – köztük az év elején különösen gyorsan dráguló élelmiszerek – kiskereskedelmi árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Ez az intézkedés jelentős szerepet játszott abban, hogy az I. negyedévben mért 6,7 százalékos élelmiszer-infláció a II. negyedévben 5,8 százalékra mérséklődött.

Kép: Economx

Az I. félévben a szolgáltatásokért átlagosan 7,3 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző év azonos időszakában. A szolgáltatások közül a telekommunikációs díjak – így a TV-előfizetések, telefon- és internetszolgáltatások – áremelkedése márciustól jelentősen mérséklődött. Ennek hátterében a korábbi visszatekintő átárazások kifutása és az a tény áll, hogy a szolgáltatók az idei évre tervezett áremelésekről önkéntes árkorlátozás vállalásával lemondtak.

Ugyanakkor más szolgáltatások ára továbbra is magas inflációt mutatott: a lakbérek, egyes javítási és karbantartási munkák, a mozi-, színház- és sportesemények, múzeumi belépők, illetve a testápolási és egészségügyi szolgáltatások árai a II. negyedévben is meglehetősen magas szinten maradtak.

Az építőipart is megcincálta az infláció

A 2025 első felében tapasztalt infláció alakulásában a termelői árak jelentős szerepet játszottak. Az ipari termékek ára 7,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, miközben a mezőgazdasági termékek drágulása még látványosabb volt, 18 százalékos növekedést mutatott. A külkereskedelmi árakban is érezhető volt a nyomás: a termékimport 3,3 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

Az építőipar sem maradt ki a drágulásból: a szektor termelői árai az I. félévben átlagosan 5,6 százalékkal emelkedtek, jelezve, hogy az infláció nemcsak a boltok polcain, hanem a gyárakban és a földeken is éreztette hatását.

A mezőgazdasági termelői árak 2025 első felében látványos növekedést mutattak, elsősorban a gabonafélék, az ipari növények – főként az olajos magvak –, a gyümölcsök és az állati termékek drágulása miatt. Ezzel szemben a zöldségek, a burgonya és az élő állatok ára csökkent, ami némileg tompította a teljes áremelkedést.
Az ipari termelői árak éles ingadozásokon mentek keresztül az elmúlt időszakban: 2023 augusztusától 2024 májusáig csökkentek, majd ismét emelkedésnek indultak. Az áremelkedés 2024 novemberétől gyorsult fel, nagyrészt az energiahordozók külföldi értékesítésének magasabb árai miatt. Ennek eredményeként az ipari termelői árak az idei első félévben 7,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát.

Nem pörgette fel hiperszónikusan az árrésstop a vásárlásainkat

2025 első hat hónapjában a magyar kiskereskedelem továbbra is növekedett: a forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 3,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A növekedés folyamatosnak bizonyult, hiszen 2024 eleje óta tartó emelkedő trendet mutat a szektor. Hasonlóan hazánkhoz, az uniós tagállamok többségében is bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az év első felében.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek forgalma is emelkedett: naptárhatástól megtisztítva 2,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, jelezve, hogy a háztartások vásárlási aktivitása továbbra is élénk maradt – ám jelentősen elmaradt a várakozásoktól.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek 2025 első félévében naptárhatástól megtisztítva 2,9 százalékkal növelték eladásaikat az előző év azonos időszakához képest.

A nem élelmiszer-kiskereskedelemben ennél is dinamikusabb volt a forgalom bővülése: az eladások volumene 4,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb üzlettípus – a könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikk-üzletek, valamint a használtcikk-üzletek kivételével – növekedést mutatott, a legkiemelkedőbb mértékben a gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletekben, ahol 6,7%-os volt a forgalom emelkedése. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem tovább erősödött: volumene 5,7 százalékkal nőtt, és az összforgalomból már 8,4 százalékot tett ki.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalma ezzel szemben csak mérsékelt emelkedést mutatott: 2025 első felében 1,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Javul a helyzet, de sok a teher a fogyasztókon

Az összkép azt mutatja, hogy 2025 első felében a fogyasztói és termelői árak emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom is bővült, ami azt mutatja, hogy a háztartások kereslete ellenálló maradt az inflációval szemben. Az árszabályozások és a kiskereskedelem élénkülése mérsékelték ugyan a nyomást, de az élelmiszer és energia árának növekedése továbbra is jelentős terhet jelentett a fogyasztóknak.
A trendek azt jelzik, hogy az inflációs nyomás a következő hónapokban is kiemelt figyelmet igényel a gazdaságpolitika számára.