Van egy kis baj a munkalapú társadalmunkban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint

a foglalkoztatottak számának csökkenésében meghatározó szerepet játszik az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54) népesség fogyása játszott.

Felfoghatatlan veszteség

Másfél esztendő alatt a 15-74 éves népesség 7,239 millióról 7,161 ezerre, míg a 15-64-es 6,1-ről 6,046 millióra csökkent. Az utóbbi akkora csökkenés, mintha 2024 január óta eltűnt volna egy Érd, vagy Kaposvár méretű település lakossága.

Makrogazdasági szempontból viszont ezek a legfontosabb adatok:

  • A 2025. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 661 ezer fő volt, 49 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 29 ezer fővel, 2 millió 472 ezer főre, a nők esetében 20 ezer fővel, 2 millió 189 ezer főre mérséklődött. 
  • A 15–64 évesek körében a népesség és a foglalkoztattak számának egyidejű csökkenése mellett az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 74,9 százalék volt. A ráta a férfiak esetében 78,8 százalékot, a nők körében pedig 71 százalékot tett ki.

Először stabilizálni kellene

Az MBH Bank Elemzési Centrum kommentárja szerint bár az egyhavi foglalkoztatási adat javult júniusban, a háromhavi adatokban további romlást láthatunk. Árokszállási Zoltán igazgató és Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző munkaerőpiaci elemzése szerint az ugyanakkor pozitív hír, hogy júniusban a gazdaságilag aktívak száma emelkedett, tehát a potenciális munkaerőállomány bővült. A foglalkoztatás növekedését korlátozhatja ugyanakkor, hogy a 15-74 éves korú népesség, tehát a munkaképes korosztály egy év alatt nagyjából 60 ezer fővel csökkent és májushoz képest is megfigyelhető némi visszaesés.

Az elmúlt hetekben-hónapokban sajnos láthattunk olyan híreket (többek között a vasiparban, de kisebb mértékben akkumulátorgyártáshoz kötődően is) amelyek jelentősebb elbocsátásokról szóltak. Gyors fordulatra nem igazán számíthatunk, idővel a vállalatok bizonytalanságának enyhülésével újra elindulhat a munkaerő toborzása. Úgy gondoljuk, hogy az év második felében már kedvezőbb gazdasági adatokat láthatunk, amelyet szépen lassan a munkaerőpiac is követhet, leginkább 2026-ban. Először stabilizálódást kellene látnunk a munkaerőpiacon, ezt követően indulhat el a foglalkoztatottság növekedése és a munkanélküliségi ráta csökkenése

- írták.

Az MBH-nál 2025-re 4,4 százalékos átlagos munkanélküliségi rátával számolnak.

Fordulat nem várható

Virovácz Péter viszont a részleteket böngészve arra jutott, hogy a havi adatok alapján azt látni, a folytatódó népességfogyás mellett annál érdemben nagyobb mértékben (14 ezer fővel) csökkent az inaktívak száma az előző hónaphoz képest. Ezzel párhuzamosan viszont, nagyjából hasonló nagyságrendben, 10 ezer fővel nőtt a foglakoztatás, vélhetően a nyár eleji szezonális – főként mezőgazdasági – munkáknak köszönhetően. Mindezek mellett a munkanélküliek száma minimális emelkedést mutatott. Az értelmezésünkben ezek együttesen érdemi fluktuációt jeleznek a munkaerőpiacon és a szezonális munkák vélhetően elmaszkolták a más szektorokban zajló lopakodó leépítéseket - értékelte a helyzetet az ING vezető elemzője. 

Arra is figyelmeztetett, hogy a második negyedévre vonatkozó adatok alapján viszont újabb mélypontra süllyedt a foglalkoztatottak száma, így 2022 eleje óta nem látott alacsony szinten áll. Ebben azonban jelentős szerepe van a demográfiai folyamatoknak és a csökkenő munkaerőpiaci aktivitásnak is, hiszen magában a foglalkoztatási rátában drasztikus változás nem látható. A második negyedéves 65,1 százalékos érték megfelel az elmúlt két év átlagának.

A foglalkoztatási ráta beragadása alapján pedig egyértelműen kijelenthető Virovácz Péter szerint, hogy a kínálati korlát egyre effektívebbé válik a magyar munkaerőpiacon. A népességfogyás és az önkéntes munkaerőpiac-elhagyás, valamint a vállalatok munkaerő-tartalékolása együttesen még mindig relatíve feszesen tartja a piacot. A munkaerőpiac pedig csak azért nem feszesedik jobban a kínálati problémák mellett, mert a 2022 közepe óta tartó gazdasági stagnálás miatt a keresleti oldal is kéz a kézben gyengül a kínálati oldallal.

Ezekben a folyamatokban a közeljövőben nem várnak érdemi változást az ING Banknál.

Demográfiai fordulat nem várható, miközben a szűkülő álláslehetőségek mellett az inaktivitás jelenlegi trendje is jellemző maradhat. Meglátásuk szerint a munkavállalók alkupozíciója – főleg a továbbra is borús gazdasági kilátások miatt – egyértelműen gyengül, így szerintük rendkívül érdekes lesz megfigyelni, hogy mi lesz a korábbi minimálbér megállapodással, amely érdemben 10-10 százalék feletti emelést irányoz elő a következő két évben.

Ez a folyamat érdemi feszültségeket generálhat a munkaerőpiacon és ha nem indul be a gazdaság, akkor egyre valószínűbb, hogy a vállalatok a bértömeg szinten tartását a bérek emelése és a foglalkoztatotti létszám csökkentése mellett próbálhatják biztosítani. 

A friss adatok fényében sem módosítja az ING Bank a munkaerőpiaci prognózisát, miszerint 4,5 százalék körül mozoghat az állástalanok aránya az év hátralévő részében, miközben a kockázatok egyértelműen a munkaerőpiac további gyengülésének irányába mutatnak - hangsúlyozta Virovácz Péter. 

Ukrajna-kártya

Ehhez képest érdekes, hogy Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára máshol is kereste a bajok forrását. A KSH jelentését azzal kommentálta, hogy Brüsszel hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, a háborút támogatja a béke helyett és minden pénzt Ukrajnának ad. A kormány Magyarország forrásait nem Ukrajna, hanem a magyar munkavállalók, különösen a gyermekes családok támogatására és a munkahelyek védelmére fordítja. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, a magyar foglalkoztatottság továbbra is Európa élvonalához tartozik - tudtuk meg. 

Az NGM megállapította ugyanakkor megállapította azt is, hogy a munkaerőpiac továbbra is stabil idehaza, a munkanélküliségi ráta egy év alatt 4,3 százalékra javult, így továbbra is az európai uniós átlag alatt van.

A foglalkoztatottak száma 2025 júniusában is közel 4,7 millió fő, az év per éves csökkenésben meghatározó szerepe volt a demográfiai okoknak és a feldolgozóipar gyengélkedésének. Utóbbi nemzetgazdasági ág csökkenését nem tudta teljes mértékben kompenzálni a többi ágazat, ugyanakkor például a kereskedelem területén érdemi létszámnövekedés következett be.

Sőt, Czomba Sándor azt is hangsúlyozta, a kormány azon dolgozik, hogy mindenki, aki akar és tud, az dolgozhasson. A hatékony kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a foglalkoztatottak száma továbbra is kiemelkedő, miközben a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma.

Kapcsolódó