Összefüggésben a magas inflációval, ismét feszültséggel teli csatatérré vált a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi szektor. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legutóbbi csörtéje hűen tükrözi, hogy nem csak egy piaci szereplő és a kormány akaszthat tengelyt egymással, hanem lehet olyan szakmai véleménykülönbség, ami egy érdekképviseleti, illetve egy államigazgatási szerv szintjén tör a felszínre.

Érdemes felidézni, a tej, a tejtermékek és a tojás kategóriájában készített ágazati vizsgálatok jelentéstervezeteire reagálva az OKSZ annak adott hangot, hogy a gyors drágulásért nem a kiskereskedelmi szektor szereplői voltak a felelősök, hanem a beszállítói árak. A GVH viszont határozottan visszautasította, hogy a szövetség politikai nyomásgyakorlásra próbálta felhasználni a versenyhatóság még nem lezárt jelentéstervezeteit, megjegyezve, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések szükségességének értékelése nem tartozik a versenyhivatal hatáskörébe.

Kemény üzenet a GVH-elnöktől

A hivatal elnöke, Rigó Csaba Balázs az Economx megkeresésére kijelentette: „A nemzeti versenyhatóság a magyar emberek, azaz a fogyasztók oldalán áll. A multinacionális kiskereskedelmi láncok uralják a 8400 milliárd forint bruttó összforgalmú magyarországi FMCG piacot. Minden elköltött 100 forintból legalább 70 a multiknál csapódik le. Ezért természetesen a Gazdasági Versenyhivatal is kiemelten figyeli a kereskedelmi tevékenységüket. Fellépünk az indokolatlan áremelések és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen. Érezhetik a GVH hideg leheletét, még ilyenkor a nyári időszakban is.”

Szinte mindegyik kiskereskedelmi multinacionális vállalkozás ellen folyik jelenleg versenyfelügyeleti eljárás tiltott árrögzítés vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, illetve a fogyasztók megtévesztése miatt. Ezért az őket is tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség nyilatkozatait nem tudjuk másként értelmezni, mint egyfajta nyomásgyakorlási kísérletet. Ezt határozottan vissza kell utasítanunk.

Az elnök hozzátette: „a GVH vizsgálataiból, illetve a hivatal által működtetett online Árfigyelő adataiból egyértelműen látszik, hogy az árrés-csökkentés segített a magyar családoknak és nyugdíjasoknak, az érintett termékek döntő többségében csökkenő árakat eredményezett.”

Terítéken a kiskereskedelmi láncok

Maradva a versenyjog terepén, valóban voltak, vannak a GVH-elnök által említett szektorális ügyek. Augusztus 13-án az Aldival, előtte július 25-én az Auchannal szemben indított versenyfelügyeleti eljárást a hatóság. A diszkontlánc esetében az a gyanú, hogy „olyan piacelsőségi állításokat alkalmaz kereskedelmi kommunikációjában, amelyek valószínűsíthetően nem felelnek meg a valóságnak.” A hipermarket-szegmensben erős francia-magyar vállalatnál pedig azt vizsgálják, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott-e, majd egy éven át különböző kuponakciókkal megtévesztette-e a fogyasztókat.

  • A korábban lezárult ügyek közül érdemes felidézni, hogy idén februárban a „teljes kiőrlésű” jelző miatt ütötte meg a bokáját a Lidl, 186 millió forintos GVH-bírságot eredményezett, hogy az érintett pékáruk alapanyaga csak alig egyharmad arányban készült teljes kiőrlésű lisztből.
  • Ugyanez a vállalat egy évvel korábban azért kapott 90 milliós versenyhatósági büntetést, mert megtévesztően kommunikálta, hogy a legolcsóbb élelmiszerlánc.

Magyarországon több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, számukra rendkívül lényeges, hogy milyen alapanyagokból készülő péksüteményeket fogyasztanak, ám a jelek szerint a teljes kiőrlésű „csapdába” az Aldi, a SPAR és a Tesco is beleléphetett, legalábbis idén március óta legalábbis versenyfelügyeleti eljárásokat zajlanak ellenük, miután fogyasztói jelzések alapján megfogalmazott gyanú szerint megtévesztő kereskedelemi kommunikációt folytathatnak egyes „teljes kiőrlésűként” hirdetett termék kapcsán.

Mindenki egyért, egy mindenkiért?

Több piaci szereplőt érint az úgynevezett Maspex-ügy is. Emlékezhetünk, a Gazdasági Versenyhivatal még 2023-ban indított eljárást az egyik legnagyobb hazai üdítőital-gyártóval, a Maspex-szel és több kereskedelmi lánccal szemben, mivel a gyártó valószínűsíthetően előírta partnereinek, hogy milyen rögzített, illetve minimum-áron árulhatják termékeit. Az eljárás során olyan bizonyítékok kerültek a nemzeti versenyhatóság birtokába, melyek alapján a GVH – előzetes értesítés nélküli rajtaütések keretében – 2025 áprilisában az Auchan és a SPAR kereskedelmi láncokat is eljárás alá vonta az Aldi és a Tesco után.

Kapcsolódó