Augusztus 25-én Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hivatalosan is bejelentette, hogy a kormány meghosszabbítja a kiskereskedelmi árrésstopot. A rendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben, s egyelőre november 30-ig terjesztették ki az intézkedést.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) régóta kommunikálja, hogy az árrésstop káros, mind a szektorra, mint a fogyasztókra nézve, de a jelek szerint nem sikerült érdemi megállapodásra jutni a feleknek. Az OKSZ egy ideje már visszatérően hangot ad annak, hogy hosszú távon rendkívül problémás lehet a helyzet, hiszen a láncokat komoly veszteség éri, és egy idő után kénytelenek lesznek kemény lépésekbe fogni a túlélésért.

Sokkal kevesebb akció lesz

„Már a második negyedévben is érződött a fejlesztések visszafogása, s ha megnézzük most a beruházásokkal kapcsolatos számokat, akkor láthatjuk, hogy ez a tendencia tovább folytatódik” – mondta az Economxnak Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára szerint ráadásul

az árengedményes akciók száma minden bizonnyal tovább fog csökkenni, mert ez már a túléléshez szükséges.

Azt is elmondta, hogy jelenleg nagy kérdés, hogy miként alakulnak majd az árak a feldolgozásban és a termelésben, hiszen a feldolgozói szegmensben 7 százalék, tehát jóval magasabb az infláció, mint a fogyasztói oldalon.

Sok mindent befolyásol, hogy a következő hetekben a beszállítókkal folytatott tárgyalások mit eredményez, mert minden veszteséget a kereskedők nem tudnak lenyelni – a nyereségszint így is 1 százalék körül van.

Kemény világ jön a kisboltoknak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 végén mintegy 101 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, ami 5200-zal kevesebb az előző évhez képest.

A csökkenő boltszámmal kapcsolatban Kozák Tamás úgy nyilatkozott lapunknak, hogy

bár tényleges boltszámot csak jövőre fogunk látni, azt már most tudjuk, hogy a regisztrált kereskedelmei vállalkozások száma csökken, ebből már most arra lehet következtetni, hogy jövőre folytatódik a tömeges boltbezárás.

Ezt tükrözi a GKI felmérése is, ők azt mondják, hogy minden ötödik kisbolt a bezárás gondolatával foglalkozik.

Kép: MTI Fotó

Az OKSZ főtitkára szerint a kisboltok helyzete azért különösen nehéz, mert az ő kínálatuk 80 százalékban élelmiszer, így a kereskedő, még ha szeretné sem tudná szétteríteni a veszteséget, hiszen nincs olyan termékkínálata, hogy legyen rá lehetősége.

Kozák Tamás kiemeli,

jelenleg 400 olyan település van Magyarországon, ahol semmilyen bolt nincsen, ami azt jelenti, hogy az embereknek helyközi járatra kell szállni – mondjuk autó híján –, ha egy kiló kenyeret akarnak venni.

Tehát ha folytatódik ez a boltbezárási hullám, akkor egyre több település szigetelődik majd el a rendes és rendszeres bevásárlás lehetőségétől.

A megszorítások felénél tartunk

Korábban lapunknak az OKSZ főtitkára azt mondta, 5 lépcsőben mutatkozik majd meg a kiskereskedelmi láncok „válságkezelése”.

  1. kevesebb akció
  2. bérfejlesztések befagyasztása
  3. létszámstop
  4. elbocsátások
  5. kivonulás az országból

Az első pontot mindannyian érezzük. Ha nem is feltétlen a kevesebb akciót, de azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy sokkal kisebb akciókkal találkozhatunk. A pár száz forintos akciók helyett ma már számos esetben csak pár tíz forintos kedvezményeket kínálnak a boltok. Kozák Tamás szerint a diszkontok eddig elég – jó értelemben vett – agresszív diszkontpolitikával dolgoztak, ez érezhetően csökkent.

A második pont már életbe lépett, jelenleg nem tudnak érdemben emelni a cégek.

A harmadik pontnál tartunk jelen pillanatban, több lánc is létszámstopot hirdetett, nem tudják tovább tartani a lépést az árrésstop okozta bevételkieséssel.

Ezt Kozák Tamás is megerősített lapunknak:

a vállalatok jelenleg azzal tudnak spórolni, hogy a bérfejlesztéseket korlátozzák vagy elhalasztják. Néhány cégnél már létszámstop van. Ha egyik sem működik, akkor az üzemgazdasági logika alapján a következő lépés az elbocsátási hullám lesz. És ez nemcsak a külföldi, hanem a magyar tulajdonban lévő láncokra is igaz.

Fura számok

Az OKSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban folyamatosan növekszik az élelmiszer-import, ami ugye nem jó az országnak gazdaságilag.

„Nem látjuk ennek az egész árréstop jelenségnek az okát, a célját meg végképp nem. A kommunikációs stratégia sem helytálló, hiszen az infláció ettől nem függ, nincs köze az árrés maximalizálásához” – mondta az Economxnak a szakember. Hozzátette, hogy kormányzati oldalról egyre elképesztőbb számokat kommunikálnak: Gulyás Gergely például a hétfő kormányinfón azt mondta, a 10 legnagyobb súllyal bíró élelmiszer 35 százalékkal lenne nagyobb. Egyelőre nem tudni, hogy a miniszter milyen matematikai modell alapján közölte ezeket a számokat.

Kozák Tamás ezzel kapcsolatban azt mondta: „Olyan számok kezdenek megjelenni, amivel nehéz a gazdasági racionalitás talaján mit kezdeni”.

Mi az az árrésstop és mire jó?

A kiskereskedelmi árrésstop egy olyan kormányzati intézkedés, amely meghatározza, hogy bizonyos alapvető élelmiszereknél a boltok milyen maximális árrést alkalmazhatnak a beszerzési árhoz képest. Ez azt jelenti, hogy

a kereskedők nem szabadon alakítják ki az eladási árat, hanem csak egy előre rögzített, korlátozott haszonkulcsot számíthatnak rá.

Az intézkedés célja az volt, hogy a fogyasztókat megvédje a magas infláció és az élelmiszerárak elszabadulása idején, ugyanakkor a kereskedők számára komoly korlátot jelentett a nyereségességükben, és torzította a piaci árképzést is.