A magyar bútorvásárlási piac stabil, kiszámítható és kifejezetten tudatos: a vásárlók többsége nem impulzusból dönt, hanem előre tervez, személyesen vásárol és addig használja bútorait, amíg azok el nem használódnak. Többek között ez derül ki abból az országos, reprezentatív felmérésből, amely a JYSK megbízásából készült és a hazai bútorvásárlási és lakberendezési szokásokat vizsgálta.
A JYSK megbízásából készült kutatás tavaly év végén vizsgálta a magyar bútorvásárlási és lakberendezési szokásokat. Az adatfelvétel során közel 1500 főt kérdeztek meg, a minta országosan reprezentatív a 16 év feletti lakosságra.
A felmérés szerint
- a magyarok kétharmada (66 százalék) tudatos vásárlónak tartja magát bútorvásárláskor,
- miközben tízből nyolc fogyasztóra egyáltalán nem jellemző az impulzusvásárlás.
Ez a tudatosság a különböző árkategóriákban is jól látható:
- míg a kisebb értékű termékek esetében a megkérdezettek 22 százaléka vallja magát impulzusvásárlónak,
- addig a drágább bútoroknál ez az arány mindössze 10 százalék.
A magyar háztartások hosszú távra terveznek.
A nagyobb értékű bútorokat – például kanapékat, asztalokat, szekrényeket – a vásárlók közel fele hat évnél is hosszabb ideig használja. A csere leggyakoribb oka messze nem a megunás vagy a trendváltás:
- a válaszadók háromnegyede (75 százalék) kizárólag akkor vásárol új bútort, ha a régi már elhasználódott.
- Mindössze 7 százalék cserél bútort azért, mert megunta,
- és ugyanennyien döntenek akciók vagy kedvezmények hatására,
- míg költözés miatt csupán 5 százalék vált új bútorra.
Az online térnyerése ellenére a bútorvásárlás továbbra is erősen személyes élmény Magyarországon.
- A megkérdezettek közel 70 százaléka inkább személyesen vásárol,
- és mindössze 7 százalék preferálja kizárólag az online csatornákat.
A személyes jelenlét különösen a nagyobb értékű bútoroknál meghatározó:
- ebben a kategóriában a vásárlók 75 százaléka szaküzletben vásárol leggyakrabban,
- míg a kisebb értékű termékeknél is 72 százalék választja ezt az értékesítési csatornát.
A piac egyértelműen szaküzlet-központú: legyen szó kisebb vagy nagyobb értékű bútorokról, a vásárlók döntő többsége bútor- és lakberendezési szaküzletekben hozza meg a végső döntést. A kutatás alapján a személyes jelenlét nem pusztán megszokás kérdése: a vásárlók számára fontos, hogy a bútorokat élőben lássák, kipróbálják, és szükség esetén szakértői segítséget kapjanak a választáshoz.
Bár a fiatalabb korosztály nyitottabb az online tájékozódásra és gyorsabban hoz döntéseket, a tudatos vásárlás minden korcsoportban jelen van.
- Az 50 év felettiek körében különösen magas a hosszú tervezési időszak aránya:
- ebben a csoportban a vásárlók több mint fele (51–57 százalék) hetekkel vagy hónapokkal előre gondolkodik.
- Az életkor előrehaladtával az impulzusvásárlás aránya látványosan csökken, ami tovább erősíti a piac konzervatív, megfontolt jellegét.
A magyar bútorvásárlási piac nem a gyors trendekről és impulzusokról szól, hanem a tudatos döntésekről, a hosszú használati időről és a személyes vásárlási élményről.
A nagyobb értékű bútorok kiválasztásakor a vásárlók különösen alaposan tájékozódnak: sokan online keresések, szaküzleti tanácsadás és szakmai cikkek alapján hozzák meg végső döntésüket.
A vásárlók árérzékenyek, de nem kizárólag az ár alapján döntenek: a minőség, a funkcionalitás és az esztétikum továbbra is meghatározó szempontok.
A JYSK felmérésének eredményei tehát egy olyan piac képét rajzolják fel, amely stabil alapokra épül, és ahol a vásárlói döntések mögött következetes, hosszú távú gondolkodás áll.