Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Nagyon komoly próbát ad az emberi szervezetnek és összességében a magyar gazdaságnak ez a hőhullám, és sajnos ez csak a bevezető ahhoz, ami jön, amennyiben sürgősen nem állítjuk meg a globális felmelegedést” – hívta fel a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána az InfoRádióban.
A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke rámutatott, hogy komoly nagy bajban vagyunk, mivel a világ gyors ütemben melegszik, erőteljesebben, mint azt korábban jósolták.
A világátlaghoz képest Európa kétszer olyan tempóban hevül, a kontinensen belül pedig Magyarország középső része melegszik a legjobban, körülbelül háromnegyed és egy Celsius-fok közötti mértékben évtizedenként.
Ehhez a gyorsasághoz eleve nehéz az emberi szervezetnek alkalmazkodni,
„ez a mostani kánikulai külső hőmérséklet pedig már túlmegy az alkalmazkodás határain"
– hangsúlyozta a klímakutató. Nem véletlen, hogy egy-egy ilyen forró nyáron rengeteg extra haláleset történik.
De nem csak az emberek egészsége sínyli meg a forróságot.
„A termelékenységünket, a napi életünket is jelentősen korlátozza, hiszen a munkahelyek egy részén nem lehet a normálisan dolgozni, a földekre nem engedhetünk ki napközben embereket munkába, mert életveszélyes lenne, tehát építkezések, mezőgazdasági munkák nagy része áll napközben" – magyarázta.
„Tehát összességében nagyon nagy stresszt és próbát ad a magyar gazdaságnak ez a hőhullám”
– hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána.
Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy már nem is az a kérdés, lesz-e valaha 50 Celsius-fok mondjuk Budapesten, hanem az, hogy mikor: nagyon valószínűnek látta a más országokban már tapasztalt rendkívül szélsőséges időjárási események bekövetkezését Magyarországon is.
A mostani hőséghullámnak pedig szerinte nagyon fontos intő jelnek kell lennie. Egyrészt arra, hogy sürgősen ki kell kidolgozni olyan intézkedéseket, amelyekkel a népesség legsérülékenyebb tagjait védeni lehet.
„Másrészt muszáj sokkal dinamikusabban csökkentenünk a kibocsátásokat, és megállítanunk az éghajlatváltozást, hiszen most még ezt meg tudjuk úgy csinálni, hogy nem jár nagyon jelentős áldozattal, hanem inkább esetleg még érhetőbb városokkal, vagy alacsonyabb energiaárakkal, áramdíjakkal. Ha viszont későn lépünk és rohannunk kell, és őrült módon kell a kibocsátásokat hirtelen levágni, akkor az biztos, hogy fájdalmas lesz" - mutatott rá a professzor.