Döbbenetes hírrel zárta le a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a 2025-ös évet: a tárca gyorsjelentése szerint az államháztartás központi alrendszere tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 5500,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 7,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 245,9 milliárd forintos hiányt mutattak.

Ez azért tűnik borzasztónak, mert november végéig az államháztartás központi alrendszere még 4070,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (5055 milliárd forint) 80,5 százaléka, ami kedvezőbb az időarányos értéknél. A több alkalommal módosított államháztartás központi alrendszerének először elfogadott költségvetési törvényben szereplő 3,7 százalékos ESA-hiányhoz tartozó pénzforgalmi hiánya 4123 milliárd forint volt. Ezt változtatták meg 5055 milliárdra, amit szintén nem sikerült tartani.

S akkor a tüdőlövés: november végétől (4070,4 milliárd) december végéig (5738,7 milliárd) 1700 milliárd forint hiányt generált a magyar államháztartás.

A gyorsjelentés számai alapján kiderült, hogy az eredeti célokat több mint 1600 milliárd forinttal, míg az év végén utoljára módosított hiánycélt is közel 700 milliárddal múlta felül a tényleges hiány.

A gyorsjelentés nem tér ki még a részletekre. Kiemelték, hogy a 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban, ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg. Mindezt figyelembe véve a pénzforgalmi hiány 2025-ben a tervezettek szerint alakult.

2024-hez viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében 9,5 százalékos növekedés történt. Kamatkiadásokra a 2025. évben 4197,8 milliárd forint kifizetése történt meg, ami 584,7 milliárd forinttal magasabb a 2024-es teljesítésnél.

Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 2652,3 milliárd forint kifizetés 344,5 milliárd forinttal magasabb a 2024-es kiadásnál. A teljesítési adatok magasabb összege – többek között – a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változásából, továbbá a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből adódik. A lakossági energia rezsivédelmi szolgáltatás esetében 2024-hez viszonyítva csaknem azonos éves támogatási igény mutatkozott a kifizetések során.

Meghaladták a 2024-es összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. December végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7300,6 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2916,3 milliárd forint kifizetése történt meg.

Ez pedig felveti annak a lehetőségét, hogy nem sikerült tartani az 5 százalékos költségvetési hiányt.

Kapcsolódó