Múlt héten próbáltunk itt az Economx oldalán egy kicsit belelátni az ételallergiások világába, de nem a betegség vagy az intolerancia oldaláról, hanem a kistermelői lehetőségek szemszögéből. Mi magyarok, szeretünk jókat enni, és máskor ezen a „jó” kifejezésen inkább a mennyiséget értjük, de mi most a minőségre fókuszáltunk. A gyártósorról leeső, hónapokig raktárban álló gluténmentes kenyerektől távol, megkerestük azt a piaci rést, amely az ételallergiások megmentője. 

Az Old Millers’ tulajdonosai most nem kisebb fába vágták a fejszéjüket, minthogy egy új irányba elindulva, elkezdtek olyan magyar cégeket, kistermelőket keresni, amelyek mindegy, hogy mekkorák, de olyan termékeket készítenek, melyek a biztonság és a minőség szempontjából is beilleszthetők a gyártásba, és megérdemlik, hogy megismertessék őket saját vásárlóikkal is – mondta Tóth Domonkos a cég ügyvezető tulajdonosa, akivel a múlt után ezúttal a jövőről beszélgetünk.

Kapcsolódó

„Most találtunk olyan húsbeszállítót, aki adalékmentes alapanyaggal el tud látni minket, de elindultunk a sajtok irányába is ezen az úton. Például a sajtos pogácsába Lajta sajtot teszünk. A Lajta az egyike azoknak a kevés sajtoknak, amelyek eredetvédettek, mi itthon alig ismerjük, pedig bármelyik francia versenyre ki lehetne tenni és oda lehetne állni mögé” – sorolta.

Elég volt az importból, elég volt az ipariból, a devizás termékből, ha van itthon, miért nem segítjük egymást egy alulról szerveződő klaszterként? – tette fel a kérdést.

„Ez az egyik missziónk, amit próbálunk beépíteni az üzleti modellünkbe, és úgy érzem, hogy ez a fogyasztói oldalról is nagyon pozitív visszajelzést kap. A tepertős pogácsán zongorázni lehet a különbséget, hogy ipari vagy friss teperővel készült, de a sajtos esetén is ég és föld a különbség, sőt a legutóbbi kóstolónkon néhány szülő köszönetet mondott, hogy a gyerek végre megevett egy májas párnát, és milyen pozitív, új élményt jelentett számára egy addig nem fogyasztott élelmiszer felfedezése. Csak a megfelelő
alapanyagra volt szükség ehhez.”

Kép: Tóth-Rabóczki Kft. / Old Millers

Az élvezeti értéket nem lehet háttérbe helyezni, de azt tudni kell, hogy minden új alapanyagot külön be kell vizsgáltatni, és ezek a járulékos költségek, de az biztos, hogy itt nem kell feltenni a kérdést, hogy nem tartalmaz-e glutént a gluténmentesnek hirdetett áru.

„Mikor készítünk egy új terméket, akkor azt első körben nem gluténérzékenyek kóstolják. Ha azok, akik a normál ízekhez és textúrákhoz vannak szokva, azt mondják, hogy Úúú de fincsi, vehetek még, akkor jó úton járunk. Nálunk pont az a cél, hogy ha valaki egy ilyen diagnózist megkapva bejön hozzánk letaglózva, hogy most már akkor soha nem ehet ezt vagy azt, úgy távozzon tőlünk, hogy nem vesztesnek érzi magát, hanem különleges embernek; igen, mást fogok enni, de úgy fest jobbat, mint amikor még nem kellett diétáznom. Mi akkor végezzük jól a munkánk, ha ezt a váltást el tudjuk érni a
diétázóknál.”

Az ipari élelmiszertermelők más logika mentén dolgoznak, ott az ár és az egyformaság dominál.

A mentes termékek ipari méretű gyártása során nagyon ritka, hogy a döntéshozók, vagy a
menedzsment tagjai maguk is érintettek lennének valamilyen diétában. A folyamat során cégek kerülnek kapcsolatba cégekkel, a diétázni kénytelen fogyasztó érdeke ritkán jelenik csak meg az előállítás során. Az értékesítés – beszerzés oldaláról jellemzően az árak felől, a gyártás oldaláról pedig a szabványosítás és a logisztika felől közelítenek a mentes élelmiszerekhez is. Így sokszor ezeket a speciális termékeket sem kerülik el az adalékanyagok és a tartósítószerek. 

Az Old Millers’-nél másképp állnak ehhez a kérdéshez. „Mi nem használunk tartósítószereket, frissen és helyben gyártunk mindent. Törekszünk arra, hogy a termékeinkhez tiszta, minőségi alapanyagokat használjunk fel, lehetőleg minél több hazai gyártót és termelőt bevonva. Hisszük és a napi gyakorlatban is azt látjuk, hogy a vásárlók bizalmát erősíti, ha az, amit kínálunk nemcsak finom és biztonságos számukra, hanem tudják, hogy vásárlásaikkal magyar cégek, magyar termelők munkáját támogatják. Azt gondolom, nekünk kis cégeknek csak tudatos összefogással van esélyünk fennmaradni és fejlődni. Irigykedve nézem azokat az országokat, ahol ennek már kialakultak a formái, intézményei, megvan a kultúrája. Biztos vagyok abban, hogy ezen országok jólétének egyik kulcseleme az állam (tartomány), a helyi cégek és a fogyasztók összekapaszkodása.”

A cégvezető szerint ma már itthon is találkozhatunk olyan kistermelőkkel, akik indokolatlanul alul vannak reprezentálva, akár támogatási, akár marketing oldalról érdemes lenne foglalkozni velük, mert sokszor már megtalálni is nehéz őket. „Lehet, hogy még nem olyan szép a csomagolás, vagy épp nincsenek nyitva a hét minden napján, de csillog a szemük. Ezért kell a fogyasztóknak is a vásárlások mellett az internet adta lehetőségekkel tudatosan támogatni azon hazai cégeket, termelőket, akik munkáját hasznosnak érzik, kellenek a megosztások, like-ok, csillagok a kis cégeknek. Ráadásul sajnos a magyar adórendszer nagyon komolyan sújtja azokat a magyar cégeket, akik magyar piacra, a magyar lakosságnak termelnek.”

Tóth Domonkos szerint ma már könnyen lehet, hogy jobban megérné Ausztriából egy webáruházat csinálni a magyar piacra, mint belföldről kiszolgálni azt.

Tóthné Rabóczki Ágnes és Tóth Domonkos
Tóthné Rabóczki Ágnes és Tóth Domonkos
Kép: Tóth-Rabóczki Kft. / Old Millers

„Az nonszensz, hogy a gluténmentes száraztészta, ami mint száraztészta, a megfizethető alapélelmiszer kategóriába kellene, hogy tartozzon, mégis 27 százalékos áfát tartalmaz. Mi tudatosan készülünk arra, hogy uniós piacokra is  kilépjünk, egy webáruház például ideális kezdő lépés lehetne ehhez. De nem vagyok versenyképes a magyar áfa miatt, ha itthon állítom össze a csomagot, magyar adószámmal készül a számla, úgy 18 vagy 27 százalékos áfát kell alkalmaznom, miközben például az osztrák oldalon bőven egy számjegyű az élelmiszerek áfája, ráadásul Magyarországon még a szállításon is 27 százalék áfa van. Az egyéb szintén kiugróan magas terhekkel együtt, melyekkel a hazai élelmiszereket sújtják, olyan nagy különbség keletkezik, hogy az már - már behozhatatlan versenyhátrányt jelent a külpiacokon.”

Mint fogalmazott, rendkívül egészségtelennek tartja, ha egy adórendszeren belül egyszerre vannak jelen a végletek, például rekord magas áfa és rendkívül alacsony társasági adó, mert ez óhatatlanul nagy nyerteseket és nagy veszteseket eredményez, valamint nagymértékben csökkenti az egész magyar gazdaság rezilienciáját.

A következő generáció már ott sertepertél azoknál az asztaloknál, amelyeket felérnek.

Azt egyelőre nem tudni, hogy Domonkos gyerekei viszik-e majd tovább a céget, de úgy nőnek fel, hogy már elkezdenek belelátni abba, hogy a szülei mit csinálnak, van fogalmuk arról, hogy mit jelent munkába járni, és megtapasztalják, hogyha valamit elkészítenek, az másnak örömet okoz. „Az, hogy a gyermekeim öt - nyolc évesen össze tudnak gyúrni egy kókuszgolyót, amit elvisznek a kis barátaiknak vagy a nagymamáknak, hatalmas élmény nekik. És persze nekünk, büszke szülőknek is.”

Ezt a céget az adni akarás hozta létre és ez az érzés viszi előre ma is, ezt adják át a generációk egymásnak.

Nem vagyunk hajlandóak elfogadni azt, hogy csak azért, mert valaki gluténérzékeny, nem
élvezheti tovább az ízeket, az ételeket, az iskolába vitt szendvicset vagy a szülinapi tortát - jelentette ki a cégvezető, aki leszögezete, minden erejükkel azon dolgoznak, hogy valódi élményeket adjanak, és ne kényszerű kompromisszumokat ajánlgassanak a hozzájuk betérőknek. „Célunk az, hogy minden termékünk legyen nagyon finom, legyen különleges, az pedig, hogy egyébként még mentes is, már csak egy kis extra”.