A Közép-Ausztrália felé vezető hosszú úton Adelaide tengerparti síkságaitól 848 kilométert északra haladva rejtélyes építmény jelenik meg – halvány földhalmok, amelyek véletlenül szétszórva állnak, mint rég elfeledett emlékművek. Hébe-hóba egy-egy fehér cső emelkedik ki a földből az egyik mellett – írja a BBC.

Coober Pedy egy körülbelül 2500 lakosú opálbányászváros, amely a föld alatti élet bizonyítéka is. A lakosság 60 százaléka vasban gazdag homokkőbe és aleurolitba épített házakban lakik. Egyes negyedekben a lakottság egyetlen látható jele a földből előtűnő szellőzőaknák és a bejáratok közelében lerakott fölösleges föld.

Télen ez az életmód különcnek tűnhet, azonban nyáron a hőmérséklet rendszeresen eléri a 52 fokot a térségben.

Dél-Európát, mit tanulhatnánk Coober Pedy lakóitól?

Coober Pedy-ben az emberek hagyományosan visszavonulnak a föld alá, hogy megbirkózzanak a kihívásokkal teli éghajlattal. A föld alatti épületeknek legalább négy méter mélynek kell lenniük, hogy megakadályozzák a tetők összeomlását. Míg a föld feletti lakosoknak el kell viselniük a tűzforró nyarakat és a hideg téli éjszakákat, addig a föld alatti házak a nap 24 órájában, egész évben szobahőmérsékleten maradnak. 

Összeomolhat Európa turizmusa a hőségtől

Az idilli nyári vakáció rémálommá változott, miután több ezer embert evakuáltak az erdőtüzek sújtotta görög szigetekről – ez a legújabb figyelmeztetés arra, hogy az európai idegenforgalmi ágazatnak szembe kell néznie az éghajlatváltozás következményeivel, és gyorsan alkalmazkodnia kell. Bővebben >>>

A kényelem mellett a föld alatti élet egyik fő előnye, hogy saját maga állítja elő az összes elektromos áramot, ennek 70 százalékát szél- és napenergiával látják el. Emellett maga a föld alatti ház viszonylag megfizethető. Egy közelmúltbeli aukció során az átlagos három hálószobás ház körülbelül 40 000 ausztrál dollárért kelt el.

Bár ezek közül az ingatlanok közül sok rendkívül alapszintű vagy felújításra szorult, a legközelebbi nagyvárosban, Adelaide-ben egy átlagos ház ára 700 000 ausztrál dollár. Az egyéb előnyök közé tartozik a rovarmentesség, valamint a hang- és fényszennyezés hiánya és a földrengéstől való védelem. 

Coober Pedyben az alagútépítés annyira egyszerű, hogy sok helyi lakos luxuslakásokban él, földalatti úszómedencékkel, játékszobákkal, tágas fürdőszobákkal és igényes nappalikkal. Az egyik helybéli korábban úgy jellemezte föld alatti otthonát, mint egy kastélyt. 

Ha ez a jövő a klímaváltozás ellen, akkor miért nem gyakoribb?

A Cooper Pedy bravúrjai azonban nem mindenhol lehetségesek.

Általában a föld alatti építmények egyik legnagyobb kihívása a nedvesség. Ennek két fő oka van: a szellőzés hiánya, amely lehetővé teheti, hogy a főzésből, a zuhanyozásból és a lélegzésből származó nedvesség lecsapódjon a barlang hűvös falaira, valamint a talajvíz – ha földalatti házak épülnek vízfelület közelében.

Ám Coober Pedyben, amely ötven méteres porózus homokkövön fekszik, a körülmények még a föld alatt is szárazak. Szellőztető aknák vannak beépítve, hogy biztosítsák a megfelelő oxigénellátást, és lehetővé tegyék a beltéri tevékenységekből származó nedvesség távozását, bár ezek gyakran csak egyszerű csövek, amelyek a mennyezeten keresztül nyúlnak fel.

Talán hamarosan más helyeken is felbukkannak Coober Pedy sajátos homokpiramisai.

Új elmélet született: mégsem olyan drasztikus a globális felmelegedés hatása

Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint. Bővebben >>>