Az eddig ismert szomorú gazdasági adatok miatt felmerült a magyar parlamentben is, hogy a nemzetgazdasági miniszter szerint miért csak a magyar gazdaság szenved Európában az Ukrajnát ért orosz agresszió miatt.

Ugyanis az Eurostat szerint Magyarország volt az egyetlen olyan uniós tagállam, amelyik negyedév per negyedév alapon csökkenést produkált az idei első negyedévben. Igaz, egyelőre még csak 14 ország esetében ismertek az adatok. 

Mindenesetre az euróövezetben 0,4 százalékos, az Európai Unió egészét tekintve pedig 0,3 százalékos volt a növekedés. Magyarországon ezzel szemben 0,2 százalékos csökkenés volt.

Persze, tegyük hozzá, hogy csak Írországban volt egy százaléknál magasabb növekedés (3,2 százalék), 0,6 százalékos növekedéssel (Litvánia és Spanyolország) már második helyen lehet állni.

Év per év alapon az idei első negyedévben szintén negatív a GDP-eredményünk, 0,4 százalékkal csökkent a gazdaságunk ereje 2024 első negyedévéhez képest. De legalább ebben a vesztesek klubjában nem vagyunk magányosak. 

Az Eurostat adatai szerint 

  • Ausztriában: 0,7 százalékkal, 
  • Magyarországban: 0,4 százalékkal,
  • Németországban: 0,2 százalékkal

csökkent a GDP év per év alapon az első negyedévben. Sőt,

Németországban és Ausztriában azt a bravúrt is sikerült elérni, hogy egymás után négy negyedévben is zsugorodott a gazdaság teljesítőképessége az előző évhez képest. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter államtitkára, Fónagy János úgy látja, az orosz-ukrán háború kitörése óta Németországban, Észtországban, Luxemburgban, Finnországban és Ausztriában is alacsonyabb volt a kumulált gazdasági növekedés, mint Magyarországon. Felidézte, hogy jelenleg az Unió 14 tagállamának GDP adata érhető el, és ezek között Ausztria 0,7 százalékos, Németország pedig 0,2 százalékos éves gazdasági visszaeséssel szerepel. Az államtitkár arról is tájékoztatta írásban Vadai Ágnes országgyűlési képviselőt, hogy korábban az európai versenyképességet a szakképzett munkaerő és az olcsó orosz energia jelentette, a háború és az elhibázott szankcióknak köszönhetően elvesztette versenyelőnyét az Unió más ipari nagyhatalmakkal szemben.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál ugyanakkor pozitívumként értékelik, hogy

az exportpiacainkon elkezdődött egy mérsékelt gazdasági növekedés az első negyedévben, amely ha a következő negyedévekben is fent tud maradni, az a magyar export számára kedvező lesz

a tárca reményei szerint. 

Egyébként a Nemzetközi Valutalap (IMF) adataiból is kiderül, hogy a tragikus 2022-es év gazdasági szempontból is súlyos károkat okozott. Viszont szabályszerűséget nehéz felállítani, mert miközben hazánk a német gazdaságot követve a háború kirobbanása után egy visszapattanást produkált, Lengyelország és Románia gazdasági bővülése nem akadt meg, alaposan megelőzve a hazai GDP dollárban kimutatott értékét. 

Egyébként a Századvég kutatói szerint az orosz-ukrán konfliktus kitörése leginkább három területen érintette negatívan a magyar gazdaságot.

  1. A gázimporton keletkező költségek következményeképpen a magyar gazdaságban 6386,3 milliárd forint extra kiadás keletkezett „háborús felárként”.
  2. A geopolitikai kockázatok és az inflációs sokk eredményeként a referenciának tekintett 5 éves állampapírok hozama a korábbi 2 százalékos értékkel szemben a 4 és 6 százalék közötti tartományba emelkedett, így az új finanszírozás bevonása 1968,9 milliárd forinttal drágult.
  3. Az EU szankcióira válaszként az orosz fél is korlátozásokat vezetett be, amely a hazai kivitelt is érintette: a magyar cégek a háború három éve alatt összesen 695,8 milliárd forinttal kevesebb terméket adtak el az orosz piacon.

Így számításuk szerint az orosz-ukrán háború első három évében Magyarországot mintegy 9100 milliárd forint költség sújtotta, ami családonként több, mint 2 millió forintos kiadást jelentett. 

Kapcsolódó