Az elmúlt időszakban Donald Trump amerikai elnök egyre keményebb oroszellenes nyilatkozatai ismét előtérbe helyezték Magyarország Oroszországból származó energiaimportjának – olaj- és gázfüggőségének – kérdését. Ennek kapcsán az Europion október elején 1300 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta, hogyan látja a magyar társadalom az orosz energiafüggőség problémáját. 

Az eredmények egy alapvetően alacsony tájékozottságú, ugyanakkor az ügyben szélsőségesen megosztott közvélemény képét rajzolják fel.

A kutatásból kiderült, kevesen vannak tisztában azzal, mekkora valójában Magyarország orosz energiafüggősége.

  • 24 százalék jelölte meg helyesen a 80 százalék fölötti importarányt,
  • 30 százalék 60–80 százalék közé becsülte,
  • 33 százalék 60 százalék alá tette a részesedést,
  • míg további 13 százalék még becslést sem vállalt.

A 60 év felettiek és a naponta legalább egy órát (online) hírolvasással töltők körében valamivel magasabb a helyesen válaszolók aránya (32 százalék), de egyik csoportban sem éri el a társadalom harmadát.

A lakosság érzékelése szerint inkább nőtt (32 százalék), mint csökkent (16 százalék) az orosz energiafüggőség az orosz–ukrán háború évei alatt, a többség (51 százalék) szerint azonban nem változott.

A politikai megosztottság itt is uralkodó,

  • az ellenzéki szavazók körében – Tisza támogatói között (46 százalék),
  • egyéb ellenzékiek között (41 százalék) – erősebb a meggyőződés, hogy a függőség tovább nőtt. 

Ugyanakkor a társadalom relatíve bizakodó abban, hogy lehetséges az oroszenergia forrásoktól való leválás:

  • a válaszadók közel fele szerint már most (23 százalék),
  • rövid-középtávon, 5–10 éven belül (25 százalék),
  • kevesebb mint minden negyedik válaszadó (23 százalék) vallja kategorikusan, hogy hosszú távon sem reális cél az energiafüggőség mérséklése – még a kormánypárti szavazók körében is csak kisebbségben van ez a vélemény (40 százalék).

Az energiaimport általános megítélésével kapcsolatban a társadalom megosztott abban, hogy az olcsó energia, vagy az energiafüggetlenség élvezzen elsőbbséget, de valamivel többen (54 százalék) választották az olcsó energiát.

A kérdést kétféleképpen fogalmazták meg a válaszadók felé: „olcsó energia, még ha Oroszországtól is kell vásárolni” illetve „energiafüggetlenség, még ha ez drágább energiát is jelent”.

  • Az olcsó energiát főként a kisebb településeken élők (58–59 százalék) és a hírolvasással a legkevesebb időt töltők (72 százalék) részesítették előnyben.
  • A kormánypárti szavazók 82–18 százalékban az olcsó energiát tartják fontosabbnak,
  • míg a Tisza-szavazók szinte fordított arányban (27–73 százalék) az energiafüggetlenségre helyezik a hangsúlyt.

Az orosz energiaimport háborús kontextusban való megítélése szintén megosztó.

  • Statisztikai hibahatáron belül, de valamivel többen vannak azok (38 százalék), akik helyeslik, hogy Magyarország a háború alatt is Oroszországtól vásárol energiát, mint ahányan ellenzik (36 százalék).
  • Egyetértők főként a 60 év felettiek (43 százalék), a községekben élők (43 százalék), a hírolvasással legkevesebb időt töltők (51 százalék), valamint a kormánypárti szavazók (72 százalék) köreiben koncentrálódnak.

Az orosz energiaszektort érintő uniós szankciókról is megoszlanak a vélemények. Hajszálra ugyanannyian gondolják úgy, hogy Magyarországnak igazodnia kellene a szankciókhoz (36 százalék), mint ahányan ezt ellenzik (36 százalék).

  • Demográfiai bontásban egyedül a diplomások körében van abszolút többségben (51 százalék) az igazodást pártolók aránya.
  • Politikai hovatartozás szerint azonban drámai a különbség: a Tisza-szavazók 72 százaléka támogatja a szankciókhoz való igazodást, míg a kormánypárti szavazók 69 százaléka ellenzi azt.

A szankciók vélt hatásaival összességében inkább szkeptikus a hangulat. A három felvázolt szcenárió közül a legnagyobb hatást várók vannak legkevesebben:

  • kevesebb mint a válaszadók negyede (24 százalék) véli úgy, hogy a szankciók a csatatéren is érdemi változást hozhatnak.
  • A relatív többség (47 százalék) szerint a szankciók ugyan fájnak Oroszországnak, de a háború menetét nem befolyásolják érdemben,
  • míg a maradék 30 százalék úgy véli, Moszkva meg sem érzi ezeket.

Ursula von der Leyen teljesen elzárná az orosz gáz és olaj útját, vért izzadhat Magyarország

Az ENSZ közgyűlésének apropóján Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést tartott Ursula von der Leyennel. Az Európai Bizottság elnöke további szankciókat lengetett be azokkal szemben, akik még mindig orosz olaj importálnak. Sőt, mi több, vámokat helyezett kilátásba.

Kapcsolódó