Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vállalatok működési környezetét három erő formálja: a globalizáció, a demográfiai átalakulás és a soha nem látott tempójú technológiai fejlődés. Ez okoz most komoly vihart a munkaerőpiacon – mondta Zakor Sándor, a Prohuman Csoport igazgatótanácsának elnöke egy exkluzív üzleti csúcstalálkozón, amely a magyar versenyképességről szólt.
A megatrendek dübörögnek, a változás visszafordíthatatlan, ezért nagyon fontos, hogy cselekedjünk.
Viharos átalakulás előtt a munkaerőpiac
Magyarországon jelenleg 4,8 millióan dolgoznak, a munkanélküliségi ráta 5 százalék. Ez látszólag egészséges kép, de a felszín alatti adatok is számottevőek.
Például Magyarországon tavaly 72 ezer gyermek született, miközben évente 50 ezer fővel csökken a munkavállalók száma, ami 4–5 éves távlatban negyedmilliós hiányt jelent majd
– mondta Zakor Sándor.
A munkaerőhiányt csak komplex beavatkozással lehet orvosolni. Ezek között említette a felnőttképzés átalakítását, a rugalmas munkavégzés terjedését, azoknak a magyaroknak a hazacsábítását, akik külföldön keresnek boldogulást, a technológiai adaptációt és a szabályozott vendégmunkásprogramokat is.
Ha nem teszünk semmit, sokkal rosszabb lesz, minden területen cselekedni kell. Jó hír azonban, hogy Magyarországon minden feltétele megvan annak, hogy szintet tudjunk lépni – mondta Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a konferencián.
A kamara elnöke kiemelte, hogy a hazai munkaerőpiacra sikerült közel egymillió embert bevonni. Hogy összeszerelőipart építettünk-e vagy sem, arról lehet vitatkozni.
Amiben most vagyunk, azt nevezik közepes jövedelmű csapdának, ami egy olyan gazdasági helyzet, amikor egy ország már kinőtte az olcsó munkaerőre épülő fejlődési szakaszt, de nem tud áttérni a magas hozzáadott értékű, innovációvezérelt gazdaságra. Emiatt a felzárkózás lelassul, és az ország hosszú időre megreked a közepes jövedelmű államok között.
Nagy Elek szerint a kitörési pont a tudás és az innováció lehet, de a közepes jövedelmű csapdából csak minden tizedik országnak sikerül kitörnie. Jó példa lehet Magyarország számára Szingapúr, Tajvan vagy Dél-Korea.
A közgazdászok – köztük Dani Rodrik és más felzárkózási szakértők – gyakran említik, hogy a közép-kelet-európai országok számára az egyik fő kihívás az összeszerelő modellből a tudás- és innovációalapú modell felé való elmozdulás. Magyarországon az autóipari és feldolgozóipari beruházások jelentős foglalkoztatást teremtenek, de hosszú távon a termelékenység, az oktatás minősége, a kutatás-fejlesztés és a hazai vállalatok innovációs képessége dönti el, sikerül-e elkerülni a közepes jövedelmű csapdát.
Nagy Elek szerint tudásalapú kamarára van szükség, ahol a szakképzés, a felnőttképzés, a kutatás-fejlesztés és az innováció a zászlóshajók.
Az MKIK elnöke a felnőttképzés kapcsán kiemelte: olyan továbbképzésekre van szükség, amelyek közvetlenül a gazdaság valós igényeire reagálnak, és a vállalkozások számára azonnal hasznosítható tudást biztosítanak. Manapság több mint 15 ezer felnőttképző cég működik Magyarországon, itt komoly változásra van szükség. A kamara szerint egy kevésbé bürokratikus oktatási hálózat kell, ahol a képzőintézmények minősítve vannak.
Magyarország sereghajtó az AI használatában
Az Európai Unióban (EU) Magyarország az utolsó helyen áll a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi felhasználásában. Statisztikai adatok szerint a magyarok 1,3 százaléka használ mesterséges intelligenciát a munkahelyén, szemben az uniós átlaggal, amely 15,5 százalék.
Zakor Sándor kiemelte, hogy a Prohuman idén három oktatási céget is felvásárolt. Kiemelte, hogy a felnőttoktatási rendszerünk elavult, pedig a világ rendkívül gyorsan változik a mesterséges intelligencia miatt, de ezt nagyon nehéz lekövetni. A munkaerőpiacra olyan embereknek kellene belépniük, akik nyitottak az innovációra, de sajnos ma nem ez a jellemző. Kiemelte: a közoktatásban nem lehet olyan gyorsan változást elérni, amire szükség lenne, de a felnőttképzésben erre van lehetőség.
Európa gazdasági modellje megrekedt
A konferencián előadást tartott Dani Rodrik, a Harvard University közgazdásza, akinek kutatási területe a globalizáció, és aki bírálja a szabad kereskedelem túlértékelését.
Előadásában kiemelte, hogy Európa csapdába esett. Arról is beszélt, hogy a kontinens gazdasági modellje egyre nehezebben működik a megváltozott világgazdasági környezetben. Dani Rodrik szerint Európa azért került nehéz helyzetbe, mert a korábbi, exportvezérelt és globalizációra épülő növekedési modellje meggyengült, miközben még nem alakult ki egy új, innovációra és termelékenységre épülő gazdasági stratégia. Ezért beszél sok elemző arról, hogy az európai gazdaság egyfajta „köztes állapotban” vagy „csapdában” van.
Olyan munkahelyekre van szükség, amelyek a gazdaságot szolgálják. A közgazdász úgy véli, hogy a jövőben az új állások többsége a szolgáltatószektorban jelenik majd meg, de ezek kialakításához megfelelő képzéseket kell létrehozni.
Olyan stratégiára van szükség, amely az AI-t úgy állítja szolgálatba, hogy új munkahelyeket teremtsen.
Kiemelte: semmi sem károsabb annál, mint amikor az emberek elveszítik az állásukat. A munkahely a jólét, a méltóság és a társadalmi integráció szempontjából is fontos. Számos tanulmány szerint, amikor egyes régiókban sok munkahely szűnik meg, nemcsak az egyén veszít, hanem ez komoly társadalmi problémákat is magával hoz. Emelkedhet a bűnözés, nőhet a droghasználat, családok eshetnek szét, ha egy-egy térségben tartóssá válik a munkanélküliség.
A közgazdász szerint a munkaerőpiacon a jövőben inkább szakképzett emberekre lesz szükség, mint egyetemi végzettségűekre.
Kiemelte: a technológia nemcsak a termelékenységet képes javítani, hanem a munkavállalókat is segítheti. Az alacsonyabb képzettségű munkavállalók az AI segítségével magasabb szintű, fontosabb feladatokat is elláthatnak, vagyis az AI tudáselosztó szerepet is betölthet. Vannak olyan cégek, amelyek ezt már felismerték, és ezáltal produktívabbá tették működésüket.