A hosszú távú fejlődés érdekében egyre komplexebb, sokrétűbb módon szükséges vizsgálni a fenntarthatóság és a versenyképesség kapcsolatát – adta meg a Blue Ribbon Business Summit alaphangját Béres István, az idén 30 éves Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara (Swisscham Hungary) elnöke. A kamara partnereivel, a Svájci Nagykövetséggel és a Philip Morris Magyarországgal már harmadszor megrendezett szakmai eseményen Thomas Widmer svájci ideiglenes ügyvivő úgy fogalmazott: az erős szél kedvezhet a vitorlázóknak, de az üzleti életben nagy hullámok helyett kiszámíthatóságra, stabilitásra van szükség, ami a Magyarországon befektető svájci cégeknek is az érdeke.

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára kiemelte:

Svájc Magyarország hetedik legfontosabb kereskedelmi partnere, svájci cégek már 3,8 milliárd eurót fektettek be hazánkban.

Több mint 32 ezer főt foglalkoztat országszerte a jelenlévő közel 900 svájci vállalat, közös jellemzőjük a magas technológiai fejlettség és a képzett munkaerő. A magyar kormány célja, hogy tovább erősítse Magyarország adócsökkentésre, beruházásösztönzésre és munkahelyteremtésre épülő gazdaságpolitikáját, többek közt a Demján Sándor Programon keresztül, amely több mint 1400 milliárd forintot juttat a hazai kkv-szektornak. „Ahhoz, hogy hazánk továbbra is vonzó befektetési környezetet kínálhasson, kulcskérdés a nemzeti szuverenitás megőrzése az adópolitikában” – hangsúlyozta Gerlaki Bence. Végezetül Államtitkár úr hangsúlyozta: a zöld átállás nem annak szükségességéről, hanem a megvalósítás módjáról szól – arról, hogyan alakítható ki egy olyan fenntarthatósági pálya, amely gazdasági racionalitáson alapul, figyelembe veszi a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások alkalmazkodóképességét, és összhangban áll a versenyképességi szempontokkal.

Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára fontos kormányzati lépésként említette a hulladékgazdálkodás, illetve a klímapolitika egy integrált szemléletű, versenyképességi fókuszú struktúrába rendezését. Úgy véli, jól működő gazdasági és működési modelleket szükséges kialakítani a sikeres zöldátállás érdekében. Megítélése szerint mindenkinek el kell fogadnia, hogy

önmagában környezeti fenntarthatóság nem létezhet, ha azt nem támasztja alá gazdasági és társadalmi fenntarthatóság.

Kiváló eszköz erre a körforgásos gazdasági modell megerősítése, amire a kötelező visszaváltás rendszerét, a DRS-t is jó példaként hozta fel.

„A megoldás része akarunk lenni, nem a problémáé” – jelentette ki a Blue Ribbon Business Summiton Maria Dimopoulou, a Philip Morris International fenntarthatósági együttműködésért felelős európai vezetője, aki előadásában rámutatott, hogy a fenntarthatóság kulcsa a gazdasági növekedés, a társadalmi és környezeti felelősségvállalás összehangolása. Aláhúzta, hogy a vállalat számára Svájc és Magyarország is fontos szerepet tölt be, elég csak a neuchateli kutatás-fejlesztési központra vagy a gyáli újrahasznosító üzemre gondolni, amely hivatalosan 2021-ben, kormányzati részvétellel nyitotta meg kapuit és ez idáig 20 millió dollárnyi beruházást jelent a vállalat részéről. A kontinensen egyedülálló központ Európa egész területéről fogad használt elektronikai eszközöket, támogatva a körforgásos gazdaságot. Maria Dimopoulou szerint kiegyensúlyozott jogszabályi környezet is kell a gazdasági és társadalmi jóléthez, e téren Magyarország jó gyakorlatokat mutat be például a fiatalkorúak védelme és az innovatív technológiák elérhetősége terén.

A Swisscham kerekasztal-beszélgetésének résztvevői – Wassen Barbara (Energiaügyi Minisztérium), Szlávik Péter (Philip Morris Magyarország), Noszek Péter (Nestlé Hungária) és Bársony Farkas (Sharity) – azt vitatta meg, hogy az elmúlt években hogyan változott a kormányzat, a társadalom, az üzleti szféra és a nonprofit szervezetek hozzáállása a fenntarthatósághoz. Elhangzott, hogy a versenyképességnek és a fenntarthatóságnak egymást erősítve kell megvalósulnia, nem pedig egymás rovására.

Rendkívül fontos a klímaadaptáció és a rugalmasság, ha minden szereplő egy irányba húz, belátható időn belül akár 40-70 százalékkal is csökkenthető a CO₂-kibocsátás, csakhogy egyelőre a cégek mindössze 16 százalékának van ESG-stratégiája.

Más út pedig nincs, hiszen míg korábban 10 ezer év alatt nőtt 5 Celsius-fokot a középhőmérséklet, addig az elmúlt 70 esztendő is ugyanekkora ugrást hozott. Mielőtt felélnénk az összes természeti erőforrást, vissza kell találni az egyensúlyi állapothoz.