Nagy-Britannia legnagyobb vállalata, az AstraZeneca felfüggesztette a tervezett 200 millió fontos (271,26 millió dolláros) beruházást cambridge-i kutatóhelyén. Az 1000 munkahelyet teremtő beruházásról szóló döntés azt jelenti, hogy a tervezett új finanszírozási projektek – amelyeket eredetileg 2024 márciusában jelentettek be – egyike sem halad előre.

Januárban az AstraZeneca a brit kormányzati támogatás csökkentésére hivatkozva elvetette azt a tervét, hogy 450 millió fontot fektet be észak-angliai vakcinagyártó üzemébe. Az amerikai gyógyszergyártó Merck & Co pedig ezen a héten az Egyesült Királyság kihívásokkal teli üzleti környezetét hibáztatta, amiért felhagyott egy új kutatóközponttal Londonban – írta a Reuters.

A hír súlyos csapásként érheti Keir Starmer miniszterelnök kormányát, napokkal azelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök állami látogatásra érkezik Nagy-Britanniába.

Az AstraZeneca, amely a FTSE 100 index legnagyobb piaci kapitalizációjával rendelkezik, júliusban bejelentette, hogy 50 milliárd dollárt költ amerikai gyártásának és kutatásának bővítésére 2030-ig – ez egyike volt a gyógyszergyártók Trump vámpolitikájára adott számos hasonló reakciójának.

Trump bírálta Nagy-Britanniát és Európát, amiért nem fizetnek elég magas árakat a gyógyszerekért, és több gyógyszeripari cég is bírálta Nagy-Britanniát a gyógyszerek és az innováció – állításuk szerint – hosszú távú alulértékelése miatt.

Miután az AstraZeneca visszavonta oltóanyaggyár-beruházási tervét, Pascal Soriot vezérigazgató sürgette Nagy-Britanniát, hogy javítsa a vállalkozások környezetét a beruházások ösztönzésére.

A Brit Gyógyszeripari Szövetség (ABPI) ezen a héten kijelentette, hogy Nagy-Britanniát egyre inkább kizárják a gyógyszeripari beruházásokból, mivel elakadtak a gyógyszergyártók és a kormány közötti tárgyalások arról, hogy mennyi bevételt kellene visszajuttatni a brit egészségügyi szolgálatnak.

Nagy-Britannia abban reménykedik, hogy elkerülheti Trump közelgő gyógyszervámjainak legrosszabb részét.

A két ország májusban megállapodott abban, hogy „jelentős preferenciális elbánást” kívánnak elérni a gyógyszerek esetében, azzal a kötelezettséggel, hogy Nagy-Britannia megpróbálja javítani az országban működő gyógyszeripari cégek általános környezetét.