Nyugati szomszédunkban sincs már kolbászból a kerítés, erre utal a legújabb országos felmérés Ausztriában, ahol a polgárok csaknem fele, különösen a nők és az idősebbek jóval szegényebbnek érzik magukat, mint öt évvel ezelőtt.

Mivel a Covid előtti időkhöz képest sokkal rosszabbnak ítélik meg az anyagi helyzetüket –főként az inflációtól, a lakhatás költségeitől szenvednek, a többség kénytelenek spórolni az élelmiszereken, a drágább használati tárgyakon, a kikapcsolódáson, a sportoláson és a nyaraláson – mutatja az IMAS új jelentése.

Egyelőre viszont hozzá kell szokniuk a szűkösebb időkhöz, mivel az osztrák gazdaság recesszióban ragadt, ráadásul az USA vámpolitikája is megszorongatja az exportorientált területeket.

Inkább kevesebbet vásárolnak, mint használt cikkre költsenek

A felmérés azt is vizsgálta, a sógorok hogyan fogják meg a pénzt a nehezebb időkben.

Eszerint – a magyarokhoz hasonlón – minden harmadik ausztriai vásárló a szupermarketben és az ételrendelésnél is keresi az akciós vagy olcsóbb lehetőségeket, annak tükrében, hogy egy kilogramm kenyér átlagára 3,50 euró (1425 forint), egy liter tejé 1,48 euró (603 forint), vagy például a 250 grammos vajé 2,58 euró (~1050 forint) körül van az ottani üzletekben. 

A polgárok 22 százaléka visszafogja a nagyobb kiadásokat is: lemondanak például az új bútorokról, a drágább elektronikai eszközökről, az új ruhákról vagy cipőkről évszakváltáskor, vagy éppen a dekorációról, továbbá kevesebb távolsági utazást tesznek, szerényebben szórakoznak.

Összességében a lakosság 42 százaléka vásárol kevesebb terméket idén, viszont a használt áruk másodlagos piaca nem igazán erősödik: az osztrákok háromnegyede ellenáll annak, hogy valaki más „levetett holmiját” vegye meg – következtet a Kurier.

Tartanak a vámpolitika káros hatásaitól

Egyelőre nincs is nagyon kilátás arra, hogy számottevően javuljon a konjunktúraérzet: megírtuk, hogy Ausztria gazdasága jócskán lemaradt, idén a recesszió harmadik évét élik.

Ezért az új kormánynak a válság kezelése érdekében szigorú megszorításokról, bátor szerkezeti reformokról kell döntenie, amit a mindennapokban a lakosság is megérez – például sem a béreket, sem a nyugdíjakat nem fogják emelni jelentősen. 

A közgazdászok legújabban az amerikai kereskedelempolitika miatt is aggódnak: a legnagyobb osztrák gazdaságkutató intézet, a Wifo szerint az új vámtarifáknak már most érezhető rövid távú hatásai vannak az exportorientált alpesi gazdaságban.

Úgy számolnak, hogy Ausztria reál-GDP-je egyelőre 0,23 százalékkal, az EU teljes GDP-je pedig 0,22 százalékkal esik vissza, míg hosszú távon egyaránt 0,33 százalék lesz a negatív hatás.

A kivitellel leginkább érintett ágazatokban, mint az autóipar, a gépipar és a fémipar az új vámok jelentős veszteségeket, létszámleépítéseket okozhatnak. 

Továbbra is vonzó a magyaroknak az ausztriai munka

Mindezek ellenére tovább él a magyarok érdeklődése a jobb ausztriai megélhetés lehetőségei iránt: a Magyar Közgazdasági Társaság nemrég tartott konferenciáján kiderült, hogy évről évre egyre több honfitársunk dolgozik Ausztriában – a legjellemzőbb területek a vendéglátás, az építőipar, az egészségügy és a mezőgazdaság.

Idén januárban a hatóságok csaknem 130 ezer ingázó magyar munkavállalót jegyeztek a Lajtán túl, ami alig marad el az eddigi rekordtól, a 2024 júliusában mért 131,9 ezer főtől. 

Újabb és újabb munkavállalók mennek az osztrák munkaerőpiacra, aminek fő motivációja az osztrák bér, ami háromszorosa a hazai fizetéseknek. Emellett a szociális juttatások is motiválók, és egyre gyakoribb, hogy a nyugdíj előtt álló korosztály választja a kinti munkát, de sokan nyugdíjasként is átjárnak dolgozni – idézi az Economx cikke a Magyar Szakszervezeti Szövetség szakértőjét.