Ausztriát, Németországot, a V4-országokat és Romániát is vizsgálva a magyar élelmiszer-kiskereskedelmet uraló multiláncok termelékenysége 2023-ra regionális szinten kiemelkedett, megelőzve Csehországot és Lengyelországot. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi cégek hatékonysága, a jövedelmezőségük nálunk az élvonalban van, dacára az adóterheknek és a magyarok pénztárcáját védő, állami intézkedéseknek – állapítja meg az Egyenlő.hu modern kereskedelmi szakszervezet új elemzése, amelyet az Economxnak mutattak be.
Ebből kiderül: míg például nyugati szomszédunkban 2010 és 2023 között a láncok termelékenysége 21 százalékkal nőtt, a németeknél 25 százalékkal, addig a cseh leányvonalakon másfélszeres volt az eredménybővülés, ami Szlovákiában 77 százalékra rúgott.
Ehhez képest a multik
a magyarok vásárlásaiból 116 százalékkal tudták növelni az itteni hatékonyságukat,
köszönhetően annak is, hogy miközben a forgalom masszívan emelkedett, a környező országokhoz képest jóval kevesebb munkaerővel, nyomott bérekkel teljesítették a tulajdonosok által elvárt, magas nyereségeket.
Még mindig hatékony pénzgyárak a multik
A száraz közgazdasági számítások azt is igazolják, hogy a multik árbevételarányosan háromszoros-négyszeres profitot értek el 2010 és 2018 között, ami a különadó megjelenésével mérséklődött ugyan, de a nyereségráta így is 4 százalék fölött kapaszkodott meg.
A külföldi cégek
még az extra adóterhek mellett is hatékonyabb "pénzgyárak", mint a magyar kereskedők:
a megtermelt érték több mint egyharmadát profitként realizálják, míg a hazai vállalkozásoknál ez az arány alig negyedrész – náluk ráadásul a bérköltség többet visz el a tortából – magyarázza az Egyenlő.hu.
Ezzel szerintük megdőlni látszik az az állítás, hogy a kormányzati intézkedések, mint amilyen az árrésstop, elüldözik a láncokat az országból, mert súlyos veszteséget okoznak. A vásárlóknak biztos nem: számítások szerint az értékesített napi fogyasztási cikkek több mint felét kitevő alapélelmiszerek árrésstopja miatt
eddig többszáz milliárd forint maradhatott a családok zsebében.
Ráadásul, az egyéb termékeken behozhattak némi veszteséget a cégek, a szakszervezet szerint ezért is vitatható, hogy akkora érvágás lenne a nyereséget maximalizáló, 10 százalékos állami plafon.
„Ez nem stílus, ez zsarolás!”
A magyar melós mindig magyar kenyeret eszik! A tulaj szalad, a bodega marad! – fogalmazott az Egyenlő.hu elnöke annak kapcsán, hogy a láncok újra a régi módszerhez nyúlnak, hogy elérjék az inflációfékező árrésstop kivezetését:
a munkahelyek elvesztését helyezték kilátásba, ha valamelyik cég kivonulásra kényszerül.
Bubenkó Csaba felháborodottan kijelentette: ez nem európai üzleti stílus, hanem puszta zsarolás, és nem is válsághelyzet, mivel a számok jelentette igazság feketén-fehéren elérhető.
Azt látjuk, hogy a bolti eladó, a raktáros, a kétkezi munkás ma többet pakol, gyorsabban dolgozik a kasszánál, a magyar munkavállalók nagyobb értéket termelnek, mint valaha. A hatékonyság az egekben, a profit gyarapodik, de ezt a dolgozók nem látják viszont a fizetési papírokon – mutatott rá. Ha pedig az egyik vállalat kivonul, a helyét szerinte hamar átveszi egy versenytárs, mivel
az élelmiszerkereskedelem stabil üzlet,
akármekkora szegénységről is szólnak éppen a hírek.
Lerabolták a piacot a kicsik elől
Az elmúlt másfél évtizedben a magyarok több mint duplájára növelték a külföldi láncok hatékonyságát, míg az osztrákoknál például ez a mutató csak ötödével lett több. Ezt ráadásul piacrablás mellett valósították meg a multik, amelyek 2010-ben még „csak” az élelmiszereladások hatvan százalékát bonyolították, ma már több mint hetvenet – emelte ki.
Ezért Bubenkó szerint álságos dolog az is, hogy a kényszerűen megszűnt kisboltokkal példálóznak, főként vidéken, ahol a tömegcikkek, dömpingárak elterjedésével a kicsik már 2005 óta nem tudták felvenni a versenyt.
Hiába csökkent a boltszám, az eladótér közben nagyot bővült, ami azt jelenti, hogy
a hatalmas ingatlanvagyonokkal rendelkező láncok fojtották meg a kisvállalkozásokat,
nem a fogyasztás hiánya vagy az állami intézkedések – mondta.