A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint

2024 végén mintegy 101 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, ami 5200-zal kevesebb az előző évhez képest.

Kapcsolódó

Tolna vármegyében csökkent leginkább az üzletek száma (6,9 százalékkal), Budapest pedig 5,7 százalékos visszaesést produkált. Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben volt a legkevesebb üzlet.

Az átlagos boltméret folyamatosan nő: 2013-ban 122 négyzetméter volt egy bolt átlagos alapterülete, 2023-ra ez 163 négyzetméterre emelkedett. Ez a koncentráció erősödését jelzi, ami a kisebb üzletek kiszorulásával és a nagyobb, hatékonyabb boltok bővülésével jár.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Kozák Tamás a Pénzcentrumnak nyilatkozva azt megnevezte a kisebb boltok visszaszorulásának fő okait:

  • a piaci koncentráció,
  • a vásárlói szokások átalakulása
  • és az online kereskedelem térnyerése,
  • a nagyobb láncok jobb alkalmazkodóképessége és innovációs képessége is előnyt jelent a versenyben.

A legkisebb településeken, különösen 2000 fő alatti helyeken, a boltbezárások mértéke aggasztó, ellátási problémákat vet fel. A kiskereskedelmi alapterület egy főre vetítve 2024-ben már csak 1,78 négyzetméter volt, ami a kiskereskedelmi adó és a beruházásokat gátló szabályozási környezet következménye.

Az átalakuló piacon kevesebb, de nagyobb üzlet marad talpon, miközben a kisebb, hagyományos boltok tömegesen zárnak be. A kérdés, hogy lesz-e még helye a sarki kisboltnak Magyarország jövőjében.

A kormány a Magyar Falu Program keretében próbálja enyhíteni a folyamat hatásait. A falusi kisbolt, július közepén lezárt pályázat célja az 5000 fős, és ez alatti településeken működő élelmiszerboltok és hentesüzletek támogatása volt, különösen a működési költségek finanszírozásával.