A szabályok értelmében nőttek a közterhek, azonban további szabályok várhatóak július 1-jétől, amelyek akár valamennyi finomhangolást is hozhatnak – írja a Telex.

A szabályozássokkal persze többen nem értenek egyet, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára nyíltan kritizálta. 

Áttekintjük a különféle (elsősorban mezőgazdasági) szakmai szövetséggel az első tapasztalatokat, és egyáltalán nem kizárt még némi módosítás. Alighanem el tudjuk képzelni, hogy vannak olyan munkaerőpiaci helyzetek, amikor nem feltétlenül érdemes az általános foglalkoztatási szabályokat alkalmazni

 – mondta az államtitkár.

A probléma ott kezdődik, hogy vannak, akik a „rendes” foglalkoztatási helyzetekben visszaélésszerűen használják az alkalmi munka szabályait. Például, ha egy élelmiszeripari cég egész évben működik, de csak idénymunkásokat, alkalmi munkaerőt foglalkoztat, az már gyanúra ad okot.

A szabályok azonban eddig a munkáltatókra és nem a munkavállalókra vonatkoztak, tehát, ha egy élelmes vállalkozó megoldotta, hogy két-három céggel ugyanazokat foglalkoztatta „alkalmilag” az nem volt feltűnő. Ezért is alakított át az NGM az egyszerűsített foglalkoztatás (efo) feltételeit, amelyek szerint már nem egy cégnek, hanem magának a munkavállalónak lesz korlátozása.

Czomba Sándor szerint, az intézkedés célja, hogy a munkáltatók ne bújhassanak ki a foglalkoztatás adóterhei alól, a bevétel nőhessen, azonban az összesített hazai munkavégzés ne csökkenjen, illetve ne szorítson ki senkit a munkaerőpiacról a változás azokon a területeken, ahol valóban szükség is van az ilyen jellegű munkára.

Ezek a főbb újdonságok

2025. január 1-jétől 290 800 forint lett a minimálbér összege, előtte 266 ezer forint volt. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény új rendeletei szerint az idény-, alkalmi- és filmes statisztamunka-vállalók minden naptári napra munkavállalónként az érvényes minimálbér alapján fizetnek közterheket, de emelkedett mind a fizetendő közteher mértéke, mind a nyugellátás számítási alapja.

A törvény szerint a munkáltató által fizetendő közteher mértéke naponta a minimálbér 0,75 százaléka, azaz 2200 forint a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkában (ez eddig 0,5 százalék volt); 1,5 százaléka, azaz 4400 forint az alkalmi munka esetén (ez eddig 1 százalék volt); 3 százalék, azaz 8700 forint a filmipari statiszta alkalmi munka esetén, ez eddig is ennyi volt. 

A nyugdíjellátás számítási alapja pedig február 1-jétől a minimálbér 2,1 százaléka, azaz 6100 forint a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén; 4,2 százaléka, azaz 12 200 forint alkalmi munkavégzés esetén; és 2,8 százaléka, azaz 8100 forint a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén.

Július 1-jétől még egy fontos változás lesz, hiszen eddig a törvény az egy munkáltatóval létrejövő idénymunkát és alkalmi munka-végzést szabályozta, amely évente legfeljebb 120 nap lehetett. 

Az év második felétől a munkavállalónak lesz korlát a 120 (más esetekben a 90) nap. Innentől alkalmi munka, a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig; egy hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig; és egy éven belül összesen legfeljebb kilencven, mezőgazdaságban, turisztikában százhúsz naptári napig jöhet létre.

Ezzel a szabályozással kizárható az, hogy egy munkavállaló több munkáltatóval létrejött idény- vagy alkalmi munkájával az egész évet ilyen típusú foglalkoztatásban töltse.

Az alkalmi munkának azért így is megmarad az érdemi adóelőnye, ha például valaki bruttó 346 ezer forintot keres, annak a rendes foglalkoztatásban 160 890 forint lesz az adóterhe, az alkalmi munkánál pedig 92 400 forint.

Fontos határidőt közölt az NGM, csak eddig igényelhetik az áfamentességet

Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője elmondta, hogy február 28-ig élhetnek a kisvállalkozók a 12 millióról 18 millió forintra emelkedett alanyi adómentesség lehetőségével.
Bővebben>>>