Az illegális és veszélyes hulladéklerakás Magyarországon eddig is komoly problémát jelentett, a gyenge jogszabályi háttér és a hatósági kapacitások hiányosságai tovább súlyosbítják a helyzetet – írta Éltető Andrea, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézet Európai Integrációs csoportjának vezetője.
A Másfélfokon közölt elemzés szerint a veszélyes hulladék deponálása eddig is gondot okozott, és a gyorsan bővülő akkumulátoripar várhatóan nagyságrendileg növeli a keletkező hulladék mennyiségét. Miközben a magyar lakosság 69 százaléka nem szeretne akkumulátorgyárakat, az ország 2030-ra Európa legnagyobb akkumulátorcella-gyártó kapacitásával rendelkezhet.
A cellagyárakhoz számos ázsiai alapanyag- és alkatrészgyártó cég települt, és 2025 decemberében már 46 elkészült, épülő vagy bejelentett üzem működik, ezek közül 23 veszélyes üzem.
A jelenlegi adatok szerint 2030-ra évente több százezer tonna akkumulátoripari hulladék keletkezhet, amelynek jelentős része veszélyes, de a hazai újrahasznosító kapacitások csupán töredékét tudják kezelni.
A cellagyártás kezdetén a selejtarány magas, a technológia fejlődésével azonban 2030-ra 4 százalék körülire csökkenhet. Egyelőre a magyarországi üzemek a selejtet is termelik, és ezzel kezdeniük kell valamit. A gyártók a hulladékot jellemzően külső szolgáltatóknak adják át, de gyakran nem ismert, hová kerülnek a veszélyes anyagok – derül ki az írásból.
Éltető Andrea kiemelte, hogy az akkuipari veszélyes hulladék két fő részből áll: a selejtes cellákból és a kobalttal, nikkellel szennyezett oldatokból. Jelenleg két dél-koreai NMP-regeneráló üzem működik Magyarországon, a komáromi JWH és a sóskúti Dongwha, de a CATL is Komáromba szállítja a veszélyes anyagot. 2030-ra a becsült szuszpenziómennyiség csak hat gyár termeléséből elérheti a 186 ezer tonnát.
Az átláthatatlan folyamatok és az újrahasznosító üzemek hiánya komoly környezeti kockázatot jelent. Az elemzés szerint annak idején a hazai akkumulátoripar túlfejlesztésekor jogsértően elmaradt a stratégiai környezeti vizsgálat, és most, az újrahasznosító üzemek betelepülése előtt mindenképpen szükség lenne egy ilyen felmérésre. Nem mindegy, hogy ezek a cégek milyen helyre kerülnek, hogyan biztosított a víz- és energiaellátás, és milyen természeti értékeket veszélyeztethetnek.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
Megvannak a tettesek: ők állnak a téli olimpiát sokkoló terrormerénylet mögött
Brutális: fejbe lőtték a polgármestert, az ablakon át menekítették a gyerekeket
Csaknem egymillió nyugdíjat számolnak újra, jól járhatnak a nők
Nem tűrik tovább a kocsmai stílust: főváros szerte leállnak a közszolgáltatások
Veszélyes trükk terjed: ne engedje be, aki ezt mondja
Sokan nem tudnak róla, pedig járhat: pluszpénzhez juthat több százezer kisnyugdíjas
Kamera rögzítette a lincselést: sínek közé szorították, eszméletlenre verték
Ez az ártalmatlannak tűnő szokás sokkal károsabb, mint gondolnánk
Nagyot húztak a lakossági állampapír-befektetők