Az Európai Bizottság összesítéséből egyébként kiderül, az egyes tagállamok milyen arányban támaszkodnak az egyes adótípusokra: az Európai Unióban az adóbevételek 27,5 százaléka származott fogyasztási, 51,4 százaléka munkát terhelő, míg 21,0 százaléka a tőkét terhelő adókból. 

Hazánkban ennél érdemben magasabb,

  • 40,8 százalék a fogyasztási adók aránya,
  • a munkát terhelő adóké 43,0,
  • a tőkét terhelőké pedig 16,2 százalék.
Regős Gábor ehhez hozzáteszi, hogy a magasnak tűnő fogyasztási adó mértékével még a dobogóra sem férünk fel: Horvátországban a fogyasztási típusú adók aránya 52,1 százalék, Bulgáriában 45,8 százalék, míg Lettországban 41,8 százalék. Az látható, hogy a fejlettebb országokban magasabb a tőkét terhelő adók aránya, és alacsonyabb a fogyasztási adóké.

Az tehát igaz, hogy az átlagosnál nagyobb arányban támaszkodunk a fogyasztást terhelő adókra, de az nem, hogy ez lenne a legnagyobb bevételi forrás

- magyarázta a Makronóm Intézet vezető elemzője.

Szerinte azon lehet vitatkozni, hogy nem kellene-e jobban adóztatni például a tőkét, de a tőke adóztatása talán az, ami könnyebben kijátszható:

a tőke ott adózik, ahol kevesebbet kell fizetnie.

A fogyasztást terhelő adók magasabb arányát az is indokolhatja, hogy ez rontja legkevésbé a versenyképességet, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fejletlenebb országok árszínvonala alacsonyabb - tette hozzá.

A magyarok 70 százaléka tudja, mi a dörgés, de a kormány még több kontrollt vezet be

A Nézőpont Intézet bemutatta a Hófehér gazdaság felé című legújabb elemzését, amely Magyarország gazdaságfehérítési eredményeit mutatja be közép-európai összehasonlításban. A rendezvényen Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, még szélesebb kontroll alá vonják a magyar gazdaságot. Bővebben >>>
A szakértő szerint az lehet meglepő, hogy Magyarország az átlagosnál kevésbé adóztatja a munkát – a munkára rakódó közterheket végső soron ugyanúgy a háztartások fizetik, mint a fogyasztási típusú adókat, így a kettőt talán érdemes lehet együtt vizsgálni.

Itt felmerül annak a kockázata is, hogy egy magas inflációs helyzetben is a pénzügyi kormányzat ilyen mértékben támaszkodik a lakossági fogyasztás utáni adóbevételekre.

Ebből a szempontból meglehetősen furcsa a mostani helyzet - magyarázta Regős Gábor. Ugyanis a magas infláció nominálisan jelentős emelkedést kellene eredményezzen az áfabevételekben, míg a fogyasztás reálértéke ennél kisebb mértékben csökken (hiszen enni mindig kell), így összességében az áfabevételeknek növekedniük kellene, még ha nem is az inflációt elérő mértékben. Alapvetően tehát nem kellene gondot okoznia a fogyasztás utáni adóbevételekre való támaszkodás.

A második szempont, hogy

ritka az olyan recessziós időszak, mint a mostani

- folytatta a Makronóm Intézet vezető elemzője - A foglalkoztatás nem esik vissza, a bérek emelkednek (még ha reálértelemben az év első nyolc hónapját csökkenés is jellemezte), a profit-húzta infláció nyomán a vállalati profitok pedig szárnyalnak. Ez tehát előzetesen megint nem arra utalna, hogy a jelenlegi helyzetnek gondot kéne okoznia.

Az adatokból azonban mégsem pont ez a szakértő szerint látszik: a kiskereskedelmi forgalom – amellyel a részletes GDP-adatok hiányában leginkább tudjuk közelíteni a háztartások fogyasztását – volumene 9,3 százalékkal mérséklődött az első 9 hónapban. Ebben szerepe van a kormányzati transzferek okozta magas bázisnak. Ugyanezen időszakban az infláció 20,9 százalékot tett ki. Ez nominálisan összességében 9,7 százalékos bevételnövekedést kéne, hogy eredményezzen – alacsonyabbat, mint a szociális hozzájárulási adó és járulékok 14,2 százalékos bővülése, de nem drasztikusan kisebbet. A probléma az, hogy ehelyett a 9,7 százalékos bővülés helyett mindössze 0,4 százalékos növekedés történt az első 9 hónapban az áfabevételeknél.

A legutóbbi államháztartási adatok szerint tavaly január-szeptember viszonylatban 5044, az idei első 9 hónapban pedig 5064 milliárd forint volt az áfabevétel. A kormányzat részéről egyelőre nem derült ki, hogy mi okozhatja ezt az eredményt.

Amint láttuk, a fogyasztás volumenének csökkenése nem magyarázza önmagában az alacsony bevételváltozást, itt más tényezőnek is állnia kell a háttérben. Hogy mi ez a más tényező, az pontosan nem derül ki

- reagált felvetésünkre a szakértő. 

A bevételi oldalon 8,1 százalékos növekedést látunk (ez nem sokkal marad el a fent becsült 9,7 százaléktól, de a kettőnek nem is kell megegyeznie, hiszen az adó befizetése késleltetve, a következő hónapban történik), míg a kiutalásoknál jóval magasabb értéket, 18,1 százalékot – ez okozza tehát a nagyobb problémát.

Itt a nagy megugrásnak vélhetően több oka van:

  • egyrészt a visszautalások ütemezése a korábbitól eltérő lehet, a cégek esetleg hamarabb kérik a visszautalásokat;
  • másrészt az export teljesítménye kedvező, ez szintén inkább a visszautalásokat erősíti;
  • harmadrészt, az elmúlt évek fehéredése után nem kizárt némi feketedés – bár ez inkább csak hipotézis, számokkal nehéz lenne alátámasztani.
Az áfakiutalások magasabb mértékével kapcsolatban elmondta, azt vélhetően nem egytelen tényező magyarázza. ugyanakkor kérdés, hogy mi az a tényező, ami a legnagyobb szereppel bír. Szerepe lehet annak, hogy a vállalatok átálltak a gyorsabb visszaigénylésre, hogy az export jobban pörög (bár ez csak az időbeli eltolódással együtt bír magyarázóerővel), illetve lehet egy feketedési hatás is.
De vélhetően ez az a kérdés, amire nagyon jó lenne tudni a pontos választ, és amire a válasz egyáltalán nem nyilvánvaló
- fűzte hozzá.

Volt év, amikor 259 milliárd forintnyi áfát nem fizettünk be, de a kormány így is jól járt

Varga Mihály pénzügyminiszter ismét megerősítette, a kormány számára továbbra is kiemelkedően fontos bevételnek számít az áfa, és a még nagyobb tételek érdekében tovább fehérítenék a gazdaságot. Bővebben >>>
Ugyanakkor a mutatószámok objektív magyarázatokra is alkalmasak. Regős Gábor rögzítette, a gazdasági teljesítmény esetében a Pénzügyminisztérium idénre 1,5 százalékos bővüléssel számolt, ehelyett 0,4-0,5 százalékos csökkenés valósulhat meg – nem kis részben a kedvezőtlenebb fogyasztási adatok miatt.

Az első 9 havi érték az éves terv 63,4 százaléka, míg tavaly az első 9 hónapban teljesült az év végi érték 73,5 százaléka, azaz itt valóban látható egy szignifikáns elmaradás.

Ez vélhetően részben adódik a vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági pályától, részben pedig a magasabb visszautalásokból. Az áfabevételek becslésénél vélhetően elsősorban az infláció és a fogyasztás várt pályáját nézik, így ennyivel nagyobb kiutalásokra jó eséllyel nem számítottak - értékelte a pénzügyi kormányzás prognózisát.