A magyar adórendszer ma már nem pusztán pénzügyi struktúra, hanem társadalmi szerződés az állam és az adózók között – hangsúlyozta Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei adókonzultációján.

A bizalom és egyszerűség alapú adórendszer

„Az adózás többé nem csupán kötelezettség, hanem egyfajta társadalmi bizalmi szerződés” – mondta Gerlaki Bence. Szerinte a modern adópolitika célja, hogy az állam ne ellenőrző, hanem partnerséget kínáló szolgáltatóként működjön. A magyar modell alapja, hogy a szabálykövető adózót segíteni, a csalókat viszont következetesen szankcionálni kell.

Kapcsolódó

Az államtitkár emlékeztetett: az elmúlt másfél évtizedben a magyar adórendszer jelentősen egyszerűsödött és versenyképesebbé vált. A társasági adó 9 százalékra, a szociális hozzájárulási adó 13 százalékra csökkent, az adónemek száma a korábbi 60 fölöttiről 30 alá esett. Eközben a magyar gazdaság fehéredése európai összehasonlításban is kiemelkedő: az áfarés 2014 és 2022 között 22 százalékról 3 százalék alá süllyedt, amivel Magyarország az uniós élmezőnybe került, de ez tette lehetővé a munkát terhelő adók radikális csökkentését - emlékeztetett.

Ez az eredmény nemcsak fehérebb gazdaságot, hanem nagyobb mozgásteret is jelent a vállalkozásoknak és a családoknak. Az adózás akkor működik jól, ha egyszerre igazságos, átlátható és észrevétlen

– fogalmazott Gerlaki, hozzátéve: a cél, hogy a jövő adózása a digitális háttérrendszerek révén „magától megtörténjen”.

Az intelligens adózás korszaka

A jövő adófilozófiáját Besesek Botond adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár mutatta be, aki szerint az „okosadózás” kifejezés helyett találóbb az „intelligens adózás”, mert nem csupán technológiai fejlesztésekről van szó, hanem szemléletváltásról is. Az intelligens adózás több, mint digitalizáció: egy új filozófia, amelynek célja, hogy az adózás „csak úgy megtörténjen”, felesleges adminisztráció nélkül.

Besesek botond kiemelte, hogy a digitalizációs fordulat már több mint egy évtizede tart: az online pénztárgépek, az online számlaadatszolgáltatás, majd az e-ÁFA rendszer bevezetése mind hozzájárult ahhoz, hogy az adózási folyamatok valós idejűvé váljanak. Szeptembertől elindul az e-nyugta projekt, amely a papíralapú nyugtákat digitális formában váltja ki. A fejlesztés egyszerre csökkenti a vállalkozások adminisztrációs költségeit és a fogyasztói viták rendezésének idejét.

A következő mérföldkő az ELMA-projekt, azaz az eseményalapú adatszolgáltatás, amely a munkavállalói adatok bevallását és feldolgozását automatizálja. A rendszer pilot projektje 2025 decemberében indul, célja, hogy a bérszámfejtés, a járulékbevallás és a statisztikai adatszolgáltatás egyetlen, közös digitális platformon valósuljon meg.

A digitalizáció végső célja az, hogy az adózók ne plusz terhet, hanem előnyt lássanak a rendszerben – fogalmazott Besesek Botond.

A mesterséges intelligencia bevonásával az előrelátó NAV felé

Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke az adóhatóság adatvezérelt működéséről és a mesterséges intelligencia szerepéről beszélt. Mint mondta, az adóhatóság ma már képes valós idejű gazdasági események elemzésére, több millió számlaadat és tranzakció automatikus feldolgozására.

A jövő adóhatósága nemcsak reagál, hanem előre jelez. Az adatvagyon segítségével nemcsak a kockázatokat, hanem az adózók lehetőségeit is azonosítani tudjuk

– mondta. A NAV célja, hogy a mesterséges intelligenciát nemcsak ellenőrzési, hanem tanácsadó és előrejelző funkciókban is alkalmazza, így támogatva a vállalkozásokat a döntéshozatalban és pénzügyi tervezésben.

Vágujhelyi hangsúlyozta az adatbiztonság elsődlegességét is. Az uniós szintű digitalizációs törekvések közepette a magyar modell alapelve, hogy az emberi jogok, az adatvédelem és a gazdasági érdekek egyensúlyban maradjanak. „Az adózás láthatatlanná válhat, de az átláthatóság elve nem tűnhet el. Az adat az új olaj – de csak akkor, ha biztonságban van” – fogalmazott a NAV elnöke.