Az őszi adócsomag a vállalatok adóterheinek csökkentését helyezi a fókuszba, szorosan együttműködve a piaci érdekképviseletekkel, a kormány ugyanis napirendre veszi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatait is – mondta az Economxnak Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára. Felidézte, hogy

  • a szociális hozzájárulási adót (szocho) 2017 óta öt lépésben 27-ről 13 százalékra csökkentették, 2026-ban pedig tovább mérsékelhetik.
  • A javaslatok között szereplő, további 1 százalékpontos szocho-csökkentés éves szinten mintegy 200 milliárd forint adókiengedést jelent a vállalkozások számára.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az alanyi áfamentesség határának emelésével tovább egyszerűsödik a kkv-k adóadminisztrációja. Azzal, hogy idén 12-ről 18 millió forintra ugrott a limit, a tavalyi 84 ezer cég után már csaknem 122 ezer vállalkozás tett eleget az alanyi mentesség feltételeinek. Amennyiben zöld utat kapnak az újabb sávhatár-emelésekre vonatkozó javaslatok, jövőre 20 millió forint lehet az értékhatár, 2027-ben 22 millió, 2028-ban 24 millió forint. Mindez összességében 150 ezer vállalkozást segíthet meg.

Gerlaki Bence előrebocsátotta:

az MKIK felvetését górcső alá véve, az átalányadó költséghányadának alsó határa 40-ről 50 százalékra emelkedhet 2026. január 1-től.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az átalányadózó jövedelme az éves bevétel feléig sávosan adómentes (főállásúaknak csak minimum szocho- és járulékfizetési kötelezettsége, mellékállású és nyugdíjas átalányadózónak semmilyen szja, szocho és járulékkötelezettsége nem keletkezik). Míg a 40 százalékos költséghányad mellett ez jelenleg a havi minimálbér 10-szeresét kitevő bevételig jelent mentességet, addig 50 százalékos költséghányad mellett ez is automatikusan a havi minimálbér 12-szeresére nő. Viszonyításképp 2024-es NAV-adatok szerint az átalányadózok 72 százalékára 40 százalékos költséghányad vonatkozik, 24 százalékukra 80, a fennmaradó 4 százalékukra pedig 90 százalékos.

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára
Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára
Kép: MTI, Illyés Tibor

Széles körben csökkennek az adóterhek

Az NGM államtitkára kifejtette: a szocho-alap csökkentésével mintegy 140 ezer vállalkozó adóterhei csökkennek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a főállású vállalkozó által fizetendő minimum szocho-alap a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százalékáról annak 100 százalékára csökken.

Ez jobb tervezhetőséget eredményez, hiszen egységessé válik a szociális hozzájárulási adó és a járulékalap, nem mellesleg évente több mint 10 milliárd forint marad az egyéni vállalkozóknál.

A kisvállalati adó (kiva) esetében is küszöbön álló kedvező változásokról beszélhetünk, Gerlaki Bence elárulta, hogy a kormány a kiva-értékhatár megduplázásának lehetőségét vizsgálja, ezáltal potenciálisan 3000-5000 cég (és velük együtt 150-200 ezer munkavállaló) lenne jogosult. Ezt az adózási formát jelenleg azok a vállalkozások választhatják, amelyeknek az árbevétele nem haladja meg a 3 milliárd forintot és legfeljebb 50 főt foglalkoztatnak. Egyforma, 10 százalékos adókulcs vonatkozik a bérre és a nyereségre, a 13 százalékos szocho és a 9 százalékos társasági adó (tao) helyett. Tegyük hozzá, a tao-kulcs egész Európában kizárólag Magyarországon egyszámjegyű, a legalacsonyabb az EU-ban.

Mindent a vállalkozásokért

Az NGM államtitkára lapunknak előrebocsátotta: adóadminisztrációcsökkentéssel és könnyítésekkel készül a kormányzat, folytatódik a vállalkozások éve.

„Egységesítjük az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó bevallási és fizetési gyakoriságát”

– mondta, hozzátéve, hogy a továbbiakban a tételes költségelszámolóknak is negyedévente kell ezen kötelezettségeket teljesíteni (akárcsak az átalányadózóknak). Megemelik a társasági adóelőleg befizetési gyakoriságára vonatkozó értékhatárt. Ezután akkor kell az adóelőleget havonta befizetni, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja a 20 millió forintot (jelenleg 5 millió forint a határ). 

Egyszerűsítik a biztosítotti jogviszony bejelentését kezdő egyéni vállalkozónál.

Ezáltal az egyéni vállalkozás indításakor a vállalkozói nyilvántartásba való felvétellel egyidejűleg lehetőség lenne a biztosítotti státusz bejelentésére, az adóhatóság a megadott adatok alapján automatikusan hozná létre a szükséges nyomtatványt. Emellett megemelik a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolókészítés értékhatárát is. A 20 százalékos emelés értelmében a mérlegfőösszeg korlátja 180 millió forintra, az éves nettó árbevétel korlátja 360 millió forintra, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számának korlátja pedig 10 főre nő. Az intézkedés 5-10 ezer mikrogazdálkodónak jelenthet segítséget. Gerlaki Bence mindezt úgy összegezte, a cél az, hogy egyszerűbbé tegyék a mindennapi működést a hazánk motorjának tekinthető vállalkozói szektor számára.

Versenyképes az adórendszer, de van még feladat

A lapunknak nyilatkozó Gerlaki Bence a XXXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencián is előadott, ahol arról beszélt, hogy az adóbevételek támogatják az idei hiánycél elérését, ugyanakkor egyes vállalkozásokhoz köthető befizetéseknél a tavalyihoz képest elmaradás látszik. Ebből fakadóan mindenképpen érdemes a vállalati szektor versenyképességét tovább erősíteni. Rámutatott, hogy a gazdaságpolitikai irány jelenleg hat pilléren nyugszik, amely magában foglalja

  1. a családokat érintő szja adócsökkentéseket,
  2. az infláció elleni fellépést,
  3. a lakhatást segítő támogatásokat,
  4. és a vállalkozások oldaláról nézve a kkv-k fejlesztését,
  5. a bérkonvergenciát,
  6. valamint a 150 új gyár programot is.

Ami a nagyképet illeti, Gerlaki megjegyezte, hogy az adózást érintő globális trendek folyamatosan változnak, azonban a 2010-es évektől megfigyelhető, hogy Magyarországon az összesített adóelvonási szint mérséklődött és az adózás súlypontja a forgalmi adók irányába tolódott el. 2010 óta a GDP-arányos adóelvonás az EU-ban Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben. Ennek is köszönhetően a magyar adórendszer mára a nemzetközi adóversenyképességi rangsorokban is jól teljesít, azonban a versenyképesség további erősítése szükséges. Jelenleg a társasági adó Magyarországon a legalacsonyabb az EU-ban, emellett éves szinten több mint 56 ezer vállalkozás él valamilyen adóalap-csökkentéssel, illetve adókedvezménnyel. Ezen kedvezmények közül kiemelendők a vállalkozások beruházásait segítő kedvezmények:

a fejlesztési tartalék, a fejlesztési adókedvezmény, továbbá a kkv-k beruházási hiteleihez kapcsolódó adókedvezmény, ezek összességében éves szinten mintegy 400 milliárd forinttal segítik a hazai vállalati szektort. 

„Az adórendszer versenyképessége nem csak a hazai szabályozáson múlik, hanem a nemzetközi szervezetek szintjén folyó munkát is kiemelten figyelemmel kell kísérni és a magyar érdekeket a megfelelő fórumokon képviselni kell” – vont mérleget az adóügyekért felelős államtitkár. Ez különösen igaz a globális minimumadó témakörében, amelyet érintően az OECD keretein belül nemcsak, hogy nem állt meg a munka, hanem olyan kérdésekről is tárgyalások folynak, amelyek a magyar gazdasági szereplők helyzetét is nagyban befolyásolhatják.

Kapcsolódó