Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Négy hónap telt el azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael megindította az első csapásokat Irán ellen, lángba borítva az energiapiacokat és megbénítva a globális kereskedelmet.
Most, 2026 júniusában, Svájcban végre tárgyalóasztalhoz ültek a felek: egy szándéknyilatkozat alapján 60 napos tűzszünetről, az iráni nukleáris programról és a szankciók feloldásáról egyeztetnek.
A feszültség enyhülésére a piacok gyorsan reagáltak: a korábbi 126 dolláros történelmi csúcsról a Brent nyersolaj ára hirtelen visszaesett a háború előtti 72 dolláros szintre, mivel a Hormuzi-szoros forgalma isszatért majdnem a régi kerékvágásba. Teherán azonban jelezte: a kereskedelmi hajók ugyan közlekedhetnek a szorosban,
de kizárólag az általuk jóváhagyott és engedélyezett útvonalakon – csak a miheztartás végett.
Június utolsó hétvégéjén ismét fordult a kocka, újra fellángolt az iráni konfliktus. Washington szombat éjszaka légicsapást intézett iráni célpontok ellen, miután Teherán az USA hajóit támadta a Hormuzi-szoros térségében. Irán vasárnap már Bahreint és Kuvaitot támadta.
A tartós megállapodás reménye elhozhatja a globális gazdasági megkönnyebbülést, bizonyos iparágak és vállalatok bizonyára visszasírják majd az elmúlt hónapokat, ami a pályafutásuk legjövedelmezőbb időszakát jelentették – írja az Al Jazeera tényfeltáró cikke.
Hogyan játszották ki a Hormuzi-szorost?
A háború előtt a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz- (LNG) szállítmányainak egyötöde haladt át a Hormuzi-szoroson. A tengeri útvonal blokádja miatt az egekbe szökő árak masszív készpénzáramlást indítottak el az energiaszektorban. A Rystad Energy független elemzése szerint a krízis legnagyobb nyertesei azok voltak, akik földrajzi előnyüket kihasználva megkerülték a szorost.
Ilyen volt például a Saudi Aramco: A szaúdi állami óriás az első negyedévben 25 százalékos profitnövekedéssel 32,5 milliárd dolláros tiszta nyereséget könyvelhetett el. Sikerük kulcsa az 1200 kilométeres Kelet-Nyugat csővezeték volt, amellyel a Vörös-tengeren keresztül napi 7 millió hordó kapacitással, magas áron exportáltak – teljesen megkerülve a veszélyes szorost.
Nem járt rosszul a TotalEnergies sem: bár globális termelésük 15 százaléka leállt Katarban, Irakban és az Egyesült Arab Emírségekben, a nettó bevételük mégis 5,4 milliárd dollárra nőtt (az előző évi 4,2 milliárdhoz képest). Ők a Fujairah terminálon keresztül menekítették ki az olajat.
A BP megduplázta profitját (3,2 milliárd dollár), míg a Shell 6,9 milliárd dolláros eredményt ért el, annak ellenére, hogy a katari Pearl GTL üzemét súlyos támadás érte, aminek javítása egy évig tart.
Mivel a közel-keleti gázszállítás bizonytalanná vált, az olyan amerikai palaolaj- és spot-piaci LNG-óriások, mint a Venture Global és a Cheniere Energy,
hatalmasat kaszáltak a biztonságosabb forrást kereső vásárlókon.
„Pénz kell a rosszfiúk megöléséhez”
Napokkal az első februári csapások után a világ legnagyobb fegyvergyártóinak vezetői a Fehér Házban egyeztettek az apadó amerikai lőszerkészletek feltöltéséről. A hadiipari konjunktúra nem maradt el: Donald Trump amerikai elnök először 500 milliárd dolláros védelmi költségvetés-emelést hagyott jóvá, majd Pete Hegseth védelmi miniszter újabb 200 milliárd dollárt kért a Kongresszustól, ahogy az újságíróknak lazán megjegyezte:
A rosszfiúk megöléséhez pénz is kell
Ez a megrendeléshullám történelmi magasságokba lökte a védelmi szektort:
A dróntechnológiában és az F–35-ös programban érdekelt Northrop Grumman vállalat megrendelés-állománya rekordmagas, 95,6 milliárd dolláros szintet ért el.
A Boeing bevételei pedig 14 százalékkal 22,2 milliárd dollárra kúsztak fel az első negyedévben, amivel szinte teljesen eliminálták korábbi nettó veszteségeiket.
A Quincy Institute adatai szerint a Pentagon által 2020 és 2024 között kiosztott 2400 milliárd dollárnyi szerződés egyharmadát (771 milliárd dollárt) mindössze öt óriásvállalat – a Lockheed Martin, az RTX, a Boeing, a General Dynamics és a Northrop Grumman – kapta meg.
Milliós tételek egyetlen útért
A katonai konfliktus miatt a globális tankerflotta közel 7 százaléka kiesett a forgalomból a hosszabb hajóutak és kikötői torlódások miatt. A Közel-Kelet és Kelet-Ázsia közötti útvonal fuvardíj-indexe (Worldscale) a háború előtti 100-as bázispontról 500 pont fölé ugrott. Ez egy 260 000 tonna olajat szállító monstrum esetében utanként több millió dolláros tiszta profitot jelentett az olyan specializált üzemeltetőknek, mint a Frontline (amely 536 millió dolláros Q1-es bevételt jelentett) vagy a DHT Holdings (amely napi 100 ezer dolláros bérleti díjért adott bérbe hajókat).
Ezzel párhuzamosan a tengeri háborús kockázati biztosítási prémiumok az ötszörösükre nőttek: a korábbi 0,15–0,25 százalékról 1,5 százalék, de esetenként akár 10 százalékra emelkedtek a hajó értékéhez képest.
Egy modern, 100 millió dollár értékű tankerhajó számára egyetlen utazás a Perzsa-öbölben közel 1,5 millió dolláros biztosítási díjat jelentett, amelyet az olyan vezető tengeri biztosítók, mint a Gard, a Skuld vagy a NorthStandard tettek zsebre.
Gigantikus profitok és megrendelések (Milliárd USD)
| Title | Subtitle | Value |
|---|---|---|
| Northrop Grumman | Megrendelés-állomány (Milliárd USD) | 96 |
| USA 6 nagybankja | Bankok kollektív profitja (Milliárd USD) | 48 |
| Saudi Aramco | Negyedéves tiszta profit (Milliárd USD) | 33 |
| Boeing | Első negyedéves bevétel (Milliárd USD) | 22 |
| JPMorgan Chase | Negyedéves tiszta profit (Milliárd USD) | 17 |
| Shell | Negyedéves profit (Milliárd USD) | 7 |
| TotalEnergies | Negyedéves nettó bevétel (Milliárd USD) | 5 |
| BP | Megduplázott negyedéves profit (Milliárd USD) | 3 |
Wall Street: 48 milliárd dollár három hónap alatt
A piacok volatilitása – az olaj, a devizák és a kötvények drasztikus árfolyam-ingadozása – valóságos aranybánya volt a Wall Street-i brókereknek, akik a portfóliók folyamatos átrendezéséből és a kereskedési jutalékokból gazdagodtak meg.
A hat legnagyobb amerikai befektetési bank (JPMorgan Chase, Bank of America, Citigroup, Morgan Stanley, Goldman Sachs és Wells Fargo) együttesen közel 48 milliárd dolláros profitot termelt 2026 első három hónapjában.
A listavezető JPMorgan önmagában 13 százalékos növekedéssel, 16,5 milliárd dolláros nettó jövedelemmel zárta a negyedévet, elsősorban a fix kamatozású termékek, devizák és árupiacok (FICC) kereskedési részlegeinek köszönhetően.
A legsötétebb szál
A háború legbizarrabb és jogilag legaggályosabb műveletei a kripto- és online fogadási platformokon (Polymarket, Kalshi) zajlottak. Ezeken az oldalakon a spekulánsok valós politikai események kimenetelére fogadhatnak – és a jelek szerint egyesek pontosan tudták, mi fog történni.
A Yale Egyetem elemzése szerint elképesztő, feltehetően a Trump családot is érintő összeférhetetlenségi és bennfentes kereskedési botrány van kibontakozóban:
- Március 23-án, pontosan 16 perccel azelőtt, hogy Donald Trump elnök bejelentette volna az iráni erőművek elleni csapások szüneteltetését, 580 millió dollárnyi olajhatáridős ügylet árasztotta el a piacot (a normál volumen kilencszerese).
- Áprilisban legalább 50 újonnan létrehozott fiók százezreket keresett azzal, hogy az amerikai–iráni tűzszünetre fogadtak – percekkel azelőtt, hogy Trump ezt kiírta volna a közösségi médiára.
A Yale kutatói több mint 200 000 gyanús esetet vizsgáltak meg, ahol ezek a számlák közel 70 százalékos találati aránnyal dolgoztak. Ez statisztikailag a vak szerencse alapján teljesen kizárt, és egyértelműen előzetes, belső információkra utal. A gyanús számlák becsült nyeresége elérte a 143 millió dollárt.