Horvátországban a háztartások mintegy harmada hitelt törleszt, átlagos tartozásuk csaknem 22 ezer euró (mintegy 7,8 millió forint), ami meghaladja az éves átlagos nettó keresetet – írta a Vecernji List című horvát napilap hétfőn, a Horvát Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentésére hivatkozva.
A lap szerint az eladósodottság egyik fő oka a túlfűtött ingatlanpiac:
a lakásárak gyorsabban emelkednek a béreknél, ezért a saját otthon egyre nehezebben elérhető az átlagos jövedelmű családok számára.
A horvátországi lakóingatlanok ára tavaly 14,1 százalékkal nőtt. Évente mintegy húszezer új lakáshitelt vesznek fel az országban, és csaknem minden ötödik lakás- vagy házvásárló a jelzáloghitel mellé kisebb fogyasztási hitelt is felvesz, hogy ki tudja fizetni az ingatlant.
A lakáshitelesek átlagos nettó jövedelme 2024-ben mintegy 3800 euró volt, de ebbe sok esetben az adóstárs keresete is beleszámított. A Vecernji List szerint sok fiatal család így is kénytelen elhalasztani a lakásvásárlást, vagy tartósan albérletben maradni, mert a hitelrészletek és a megélhetési költségek együtt túl nagy terhet jelentenek.
A lakáshitelek állománya 2018 óta gyorsan nő, és elérte a 14 milliárd eurót. A hitelállomány minősége egyelőre kedvező, a nem teljesítő lakáshitelek aránya 1,5 százalék alá csökkent. A jegybank ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy egy gazdasági lassulás gyorsan ronthatja a háztartások fizetőképességét.
Külön kockázatot jelentenek a fogyasztási és készpénzhitelek, amelyek Horvátországban a háztartási hitelállomány jóval nagyobb részét adják, mint az Európai Unió legtöbb országában.
Ezek a hitelek jellemzően fedezetlenek, rövidebb futamidejűek és magasabb kamatozásúak, ezért nagyobb terhet róhatnak az alacsonyabb jövedelmű adósokra.
A jegybank szerint a fizetési késedelem főként azoknál jelentkezik, akiknek átlagos bére mintegy 1300 euró, vagyis körülbelül 300 euróval kevesebb, mint a rendben törlesztőké. Kockázatosnak számít az is, ha a havi törlesztőrészlet meghaladja a jövedelem 40 százalékát.
A Horvát Nemzeti Bank 2025. július 1-jétől szigorította a hitelfelvétel feltételeit: lakáshiteleknél a havi törlesztés nem haladhatja meg az igazolt jövedelem 45 százalékát, nem lakáscélú hiteleknél pedig a 40 százalékát. A felvehető lakáshitel összege legfeljebb az ingatlan értékének 90 százaléka lehet.
A jegybank szerint az intézkedések lassították a háztartási hitelezés növekedését, az ingatlanpiac azonban továbbra is feszes. A lakásárak emelkedése miatt a saját otthon megszerzése sok horvát család számára egyre nagyobb anyagi kockázattal jár.
